Lerobbanva – Antal Nimród: Retribution / Megtorlás

2023. augusztus 28. – írta Ferenczi Szilárd

Amikor valahol Hollywoodban azt fontolgatják, hogy egy apáról kívánnak zúzós mesét forgatni, akinek a gyermeke, esetleg utas- vagy egyéb sorstársai életét kell valaki fondorlataitól megmentenie, miközben a sajátját is, továbbá karcos egysorosokat szállítania és dörmögve fenyegetőznie, nos, olyankor Liam Neesont hívják. Vagy egyenesen ráírják a filmet, tudniillik neve mostanra márka lett a B-kategóriás akciófilmek stáblistáján. Olyannyira, hogy a liamneesonok immár teljes szubzsánert alkotnak a nem kis merítésű akciófilmes tengerben.

Tényleg minden másodperc számít – Christopher Storer: The Bear / A mackó (2. évad)

2023. augusztus 15. – írta Incze Kata

A pokol vendéglátós tornácára ereszkedő A mackó második évada ott folytatódik, ahol az első véget ért: a chicagói szendivcsezőt és legénységét késhegyni távolság választja el a csődtől – és attól is, hogy méltán híres legyen. Az új évadban több időt töltünk konyhán kívül, a tányércsörömpölés feszültségét és a két fogás közti idegösszeroppanást életigenlő pillanatok és hőseink családtagjainak ordibálása váltja fel.

Lélegzetvisszafojtva – Alexandre Aja: Oxygéne / Oxigén

2021. május 21. – írta Kovács Patrik

Sokat elárul egy filmről, ha a néző figyelmét egy idő után már nem a vásznon cikázó képek ragadják meg, hanem azon morfondírozik, honnan is ismerősek a patikamérlegen adagolt cselekményfordulatok, a merésznek tűnő, mégis sokat látott részmegoldások. Az Oxigén tipikusan ilyen opusz, mégsem lehet rá haragudni, hiszen hangulatos, stílusos és módfelett korérzékeny is. Igaz, ha egy évvel korábban érkezik, még nagyobbat szólhatott volna.

Kijavítják 9/11-et – Jaume Collet-Serra: Non-Stop

2014. február 27. – írta Soós Tamás

Liam Neesonnek most nem a lányát, hanem a repülőgépét rabolják el, ám a bűnösök után kutatva nem Taken-szintű nagyverekedésbe, hanem egy hitchcocki és christie-i tradíciót felelevenítő whodunnit-történetbe csöppen.

Ellopott idő – Andrew Niccol: In Time / Lopott idő

2011. november 7. – írta Jakab-Benke Nándor

A Lopott idő egy újabb ragyogó példája annak, ahogyan Hollywood bekap, megcsócsál, aztán félig megemésztve kiköp mindent, aki/ami jó és be merészel sétálni stúdiói kapuján. A ritkán jelentkező Andrew Niccol filmje még a lassan unalmassá váló Justin Timberlake ellenére is az év egyik kihagyhatatlan élményének ígérkezett – legalábbis a Gattaca vagy a Lord of War alapján. Nem az lett a vége.

Elnyújtott (ál)tudósítás – Tony Scott: Unstoppable / Száguldó bomba

2010. november 18. – írta Szalay Dorottya

Úgy tűnik, Tony Scott és Denzel Washington továbbra is a legjobb rendező-színész-páros díjára pályázik. Egyre izzadságszagúbb próbálkozásaik azonban meg sem közelítik az olyan ikonikus duókat, mint Scorsese és De Niro vagy Wilder és Lemmon. Legutóbbi közös munkájuk után talán azt is elkönyvelhetjük, hogy – kínos Solaris-újrajátszás ide vagy oda – még a hullámzó minőséget produkáló Soderbergh-Clooney párossal sem vehetik fel igazán a versenyt.