Húsz éves az első, rendszerváltás utáni erdélyi magyar nagyjátékfilm

2019. szeptember 30. – írta a szerk.

A húsz éve, 1999-ben készült Kínai védelem című nagyjátékfilmet a kolozsvári Művész moziban lehet újranézni október 6-án vasárnap délután fél négytől, a 19. Filmtettfeszt keretében. A vetítés után a rendezővel, Tompa Gáborral, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatójával lesz beszélgetés.

Két szék között – Az erdélyi magyar nagyjátékfilmről

2014. május 20. – írta Szabó R. Ádám

A közelmúltban egy erdélyi magyar, egészestés tévéfilmet (A rózsa csöndje) mutattak be Marosvásárhelyen. Ennek a nem mindennapi eseménynek az apropóján vettük számba az erdélyi magyar nagyjátékfilm-készítés mai helyzetét.

Ungarisch és transzilván isch – Magyar nap a TIFF-en

2009. június 4. – írta Zágoni Bálint

Negyedik alkalommal szervezték meg a magyar napokat a Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválon. Az események a bevált recept szerint zajlottak: válogatás az előző év magyar játékfilmjeiből, neves meghívottak és ijedt moderátorok, három kondérnyi gulyás és koncert a Bánffy-palota kertjében.

„Kutyaforma szikla ráfagyott a bakancsunk talpa” – Történet és helyszín viszonya az 1990 óta készült erdélyi témájú magyar filmekben

2002. szeptember 15. – írta Megyaszai Kinga

Míg a narratív film lebonyolításának színhelyéül választott tér általában a vásznon kel életre, az erdélyi filmekben ellenkező tájszemlélettel, látásmóddal van dolgunk: a táj háttérből előtérré minősül, a tér át- meg átmetaforizálódik. Időperspektívákat jelöl meg, és a szereplők belső színterének reprezentációjává válik. Történet és helyszín viszonya magyarországi (Mihályfy István, Gulyás Gyula, Gothár Péter) és erdélyi rendezők (Tompa Gábor) Erdélyben forgatott játékfilmjeiben.

„Ahol a táj még nincs kifényképezve” – Beszélgetés az erdélyi filmről erdélyi operatőrökkel és rendezőkkel

2001. június 15. – írta Zágoni Balázs

Miért rendez az operatőr, és miért operatőrködik a rendező? Miért kell a Mátyás szobornak feltétlenül látszania egy kolozsvári tudósításban? Hogyan hat a televíziózás a filmkészítésre? Mitől erdélyi az erdélyi film, egyáltalán lehet-e ilyesmiről fantáziálni? – Xantus Gábor, Tompa Gábor, Schneider Tibor, Erdős Zsigmond, Lakatos Róbert, Fazakas Szabolcs és Zágoni Balázs többek között ezekről a kérdésekről beszélgetett el a Filmtett egyéves születésnapján.

Menekülés a felejtésbe – Emlékképek és Erdély-képek a 90-es évek játékfilmjeiben

2000. november 15. – írta Székedi Eszter

Erdély mint élettér, mint emberi boldoguláslehetőségek és konfliktusok színtere több filmkészítőt sarkallt alkotásra az utóbbi években. Ezekben a filmekben gyakran nem az előtérbe helyezett történet a fontos, hanem a hátteret biztosító politikai szituáció és a történelmi változások.

A színház mágikus tárgyai – Beszélgetés Tompa Gábor rendezővel

2000. október 15. – írta Kelemen Kinga

Nekem valójában a filmrendezés is éppen úgy szakmám, hiszen a bukaresti színház- és filmrendezői szakot végeztem el, és becsületesen végigküzdöttem magam a filmművészeti főiskola elméleti és gyakorlati tantárgyain is. '80-81-ben két kísérleti évfolyamon összekötötték a színház-, film- és tévérendezést, de a harmadik év végén kiderült, hogy utolsó évesen szinte képtelenség előadást is, és negyedórás játékfilmet is rendezni, így hát választani lehetett, ki melyik szakon szeretne államvizsgázni.