Ritkaság: szovjet termelési filmek újra a moziban Budapesten

2026. június 25. – írta a szerk.

38 éves filmklubot éleszt újra hamarosan a magyarhangya: A sematizmus hatása a Szovjetunió filmművészetére című vetítéssorozat július 12-én indul az Urániában.

Ablakok Andrej Arszenyevics kilencven évére – Tarkovszkij-portré

2022. április 4. – írta Ritter György

Csak közhelyszerű jelzőkkel, ismétlésekkel lehetne illetni azt, hogy mekkora hatással volt Andrej Tarkovszkij (1932–1986) munkássága a mozgókép művészetére. Nehéz újat mondani a 36 éve elhunyt rendezőről, aki ma lenne 90 éves – most is inkább csak „körbejárni” próbálom világát. Ugyanis bármilyen pár mondatos emlékesszé csak felületes rátekintés lehet egy olyan alkotóra, aki tisztán a képben hitt, mégpedig olyan képben, amely nézőjét átemelheti a transzcendenciába. 

A Zónán innen és túl – Csapón kívül 41.: Stalker / Sztalker, 1979

2019. március 16. – írta Tóth Gödri Iringó

Az orosz Andrej Tarkovszkij 1979-es filmje, a Sztalker a filmtörténet egyik sokat emlegetett alkotása, a mindenkori filmes kánon egyik alapfilmje, képi világát kritikusok és filmlexikon-szerkesztők egyaránt magasztalták, magasztalják. A negyven éve bemutatott mű egy cannes-i díjat hozott a rendezőnek (a 33. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon az Ökumenikus zsűri díját).

Fanny Ardant az idei TIFF-díszvendég

2018. május 8. – írta Jakab-Benke Nándor

Folytatódik az infiniTIFF, újból lesz Carte Blanche retró-béfilmes, valamint Film Food gasztrofilmes szekció. Szabó István viszont nem jön el.

Férc(film)művek – A filmtörténet zsenijeinek közreműködése ismeretlen fércművekben

2017. augusztus 18. – írta Ritter György

Ismeri valaki Tarkovszkij üzbég krimijét vagy Bergman kémfilmjét? Netalán hallott-e arról, hogy Antonioni csatát dirigált egy szégyentelenül pocsék peplumban, amelynek legnagyobb értéke Anita Ekberg dekoltázsának látványa? Az archívumok mélyén meglepően ócska módon összefércelt alkotásokat lehet fellelni, amelyekben a filmművészet legnagyobb alkotóinak nem felismerhető kézjegyeit őrzik.

Egy meg egy, az semmi – Peter Greenaway: Eisenstein in Guanajuato / Eisenstein Mexikóban

2015. november 16. – írta Ritter György

Greenaway 2007-es Éjjeli őrjárat (Nightwatching) című rendhagyó Rembrandt-filmportréjában a festő kultikus képéből épített fel egy egész művészportrét, miközben képrejtvényt is feladott nézőinek azzal az intéssel, hogy korunk vizuális szennyezésében érdemes újra a képek mögé látni. A barokkmániás angol rendező új víziója hasonló képlettel kecsegtet: a szovjet montázspápa, Szergej Eisenstein egy sanyarú sorsú, 30-as évek elején zajló mexikói forgatását boncolgatja. De vajon egy újabb kudarcos műből kibontott művészetesztétika, vagy csak az egzotikum érdekelte a rendezőt?

Moszfilm-nap lesz szombaton

2015. május 6. – írta a szerk.

Május 9-én, a második világháború végének 70. évfordulóján az Uránia Nemzeti Filmszínházban kerül vászonra a legendás Moszfilm stúdió több kivételes alkotása. A 2014-es Moszfilm-napok folytatásaként idén tematikus – a világháború traumájára összpontosító – válogatást kínálnak a szervezők.

Az orosz parlament ingyenesen elérhetővé akarja tenni a szovjet filmeket

2014. március 19. – írta a szerk.

Az orosz honatyák egy olyan törvénytervezeten dolgoznak, amely államosítaná a szovjet időkben készült összes filmet és tévésorozatot, amelyeket egyúttal ingyen nézhetővé tennének az interneten. Ha a törvényt elfogadják, az várhatóan igen érzékenyen érintené a szerzői jogokat Oroszországban.

Oroszországi filmtörténet – I. A némafilm

2005. május 15. – írta Geréb Anna

Már a régi oroszok is... Igen, a mozgókép felidézésével, rögzítésével és kivetítésével Oroszországban is sokan próbálkoztak. Például Ivan Szecsenov, aki a 19. század hatvanas éveiben kísérletezett a „fénynyomokkal", vagy loszif Tyimcsenko, aki a felvevő- és leadógépekben filmtovábbító csigaszerkezetet konstruált 1893-ban, illetve Ivan Akimov, aki sajátos „fotósorozat-rögzítőt" állított elő 1896-ban. Ekkorra azonban már ide is betört az angolok ügyes mozgóképkamerája (William Paul gépét terjesztették, illetve koppintották le elsőként), valamint Edisonék mutoszkópjai („könyvfilmjei") és kinetoszkópjai (kukucska moziszekrényei).

Sorsvészettörténet, melybe nézőnk beavatkozni készül – Szőcs Géza mozija

2002. július 15. – írta Szőcs Géza

A legszebb nőnek, akit hősünk (és tudjuk, hogy ki bír versének hőse lenni) valaha is élőben vagy filmvásznon vagy képernyőn vagy fényképen vagy festményen látott, nem volt hozománya. Ő volt a hozomány nélküli lány.