A dal a lényeg – John Carney: Power Ballad / Életem legjobb száma

2026. június 22. – írta Vigh Martin

John Carney végrehajtotta azt a bravúrt, amelybe sok rendezőnek beletört a bicskája: hollywoodi stúdiófilmet forgatott, mégis hű maradt saját szerzői világához. Ismét egy olyan mozit készített, ami után úgy tűnhet: nem olyan borzasztó hely ez a világ.

Ismerj rám, jó barát – Orosz Dénes: Hogyan tudnék élni nélküled?

2024. december 13. – írta Buzsik Turner Kriszti

Most kellett eldönteniük az alkotóknak, hogy a szabadság vándorai lesznek, vagy mindig ugyanúgy fújják a dalt. Végeredményben léptek: egyet előre és kettőt hátra.

A fekete ötven árnyalata – Sam Taylor-Johnson: Back to Black

2024. április 15. – írta Siklódi Lehel

A Back to Blackhez hasonlóan kevésbé jól sikerült életrajzi filmek utólag annyival mindenképp kárpótolhatják a nézőt, hogy ha felületesen is, de legalább megismerhetett egy páratlan életutat, amiről előtte talán semmit se tudott.

Szerelmes hangjegyek – Ol Parker: Mamma Mia! Here We Go Again / Mamma Mia! Sose hagyjuk abba

2018. július 18. – írta Rácz Viktória

A Mamma Mia! második része az elsőhöz képest komoly hátránnyal indul, de fokozatosan győzi le korlátait, hogy a néző a végén pontosan akkora mosollyal távozhasson a moziból, mint az első rész után.

Kincs, ami nincs – A magyar filmzene története

2016. április 10. – írta Hubai Gergely

A filmzenei szakirodalom egyik legizgalmasabb kérdése, hogy a Hollywood-központú szemlélet mellett milyen szinten lehet szegmentálni a filmzene világát.

ABBA-buli a moziban – Phyllida Lloyd: Mamma mia!

2008. szeptember 15. – írta Nagy Boglárka

Volt egyszer egy ABBA, volt egyszer egy Beatles. A nagy együttesek sok lemezt adtak el egykor, most pedig filmeknek szereznek közönséget. Legalábbis erre a következtetésre jutottam, mivel nemrég két musical is legendás hírű együttesek zenéjét vette alapul.