A technika bűvkörében – James Cameron-portré 2.

2010. január 25. – írta Lasztóczi Petra

Cameron igazi terepe a sok akcióval megfűszerezett sci-fi kalandfilm. A mindössze 8 játékfilmet számláló rendezői életmű minden darabja (a Titanic és a True Lies kivételével) a fantasztikum világába kalauzolt el bennünket, miközben a Terminátortól az Avatarig újra meg újra forradalmasította a képi effektusok világát, kiaknázva a fejlődő digitális technika, majd a térhatású IMAX-mozi adta lehetőségeket.

Cyborgok, szörnyek, siker – James Cameron-portré 1.

2010. január 20. – írta Lasztóczi Petra

James Cameron, aki a Titanickal – máig minden idők legnagyobb bevételét elérő és egyben legtöbb Oscar-díjjal jutalmazott mozijával – „világcsúcstartó” a hollywoodi sztárrendezők sorában, szinte pályafutása kezdetétől töretlenül a rivaldafényben áll. Neve, nagyjából az 1984-es Terminátortól kezdve, egyet jelent a garantált kasszasikerrel. Most pedig itt az „Avatar-láz”, így a forgatókönyvíró-rendezőnek jó esélye lehet új rekordokat dönteni.

Sok az egyben – Christian Alvart: Pandorum

2009. november 9. – írta Iszlai József

Pandorum. Hetek, hónapok óta borsódzik a hátam ettől a szótól. Akármennyire is letagadjuk, otthon nem a Moon, nem a District 9, nem a Kaptár filmcímek tömege szaladgál szerteszét a fejünkben, hanem a „pandorum”. Egyelőre a cím üt, ez már valamennyire siker (?), hiszen ha nem is a „fejek telekábelezve”-moziplakátokkal, de ezzel engem máris megvásároltak a film marketingesei.

Galaxis meg nem is útikalauz rajongóknak – Kyle Newman: Fanboys - Rajongók háborúja

2009. május 19. – írta Jakab-Benke Nándor, Csoma Emőke

Mindenki titkolt vagy kevésbé titkolt vágya, hogy kedvenc filmjeit és karaktereit viszontláthassa egy ezeknek szentelt másik filmben. Nos, az én hasonszőrű álmom még mindig beteljesületlen, de örömmel jelentem, hogy a vérbeli Star Wars-rajongók készíthetik (t)rekeszizmaikat egy kis együgyű, de annál szórakoztatóbb csillagközi utazásra.

Egyszer alszol, sokszor ébredsz; sokszor alszol, egyszer ébredsz – Pater Sparrow: 1

2009. február 6. – írta Tóth Orsolya

Tudta-e valaki azt, hogy a Földön élő több mint 6 milliárd ember vérét összegyűjtve és vízbe öntve is csak egy ezredcentiméterrel nőne meg a tengerek szintje? És vajon egy perc alatt hány ember hal meg a világon, hány fogamzás történik? Stanisław Lem novellája alapján az elsőfilmes Pater Sparrow ilyen és ehhez hasonló létfilozófiai kérdéseket feszeget sokkoló sci-fijében.

Klaatu nikto – Scott Derrickson: The Day The Earth Stood Still / Amikor megállt a Föld

2008. december 16. – írta Nagy V. Gergő

Hollywood újfent Manhattan pusztulásának látványában gyönyörködik. Az Ördögűzés Emily Rose üdvéért rendezője egy klassszikus inváziós sci-fit újított fel, ám A nap, mikor megállt a Föld remake-je látványos katasztrófafilmként és húsba vágó kérdéseket feszegető science-fiction moziként egyaránt csalódást kelt.

Hulladik Típusú Találkozások – Matt Reeves: Cloverfield

2008. március 20. – írta Józsa Péter

Manhattan pusztulásánál ordasabb közhelyet nehezen lehetne találni a filmtörténetben. Az már a filmkészítők szerencséje, hogy az elsőrendű viktimológiai adottságokkal rendelkező sziget veszte szerte a világon széleskörű érdeklődésre tart számot. A Cloverfield azonban rácáfol az előre tudni vélt receptre.

A jelen nosztalgiája a sci-fiben

2005. június 15. – írta Vlad Basalici

A 19. század utolsó éveiben megszületik a mozi. A valóság fogalma az első filmek dokumentarista jellege ellenére máris megváltozik. A kamera képeket rögzít. Emberekről, akik a vonatot várják, amely megérkezik, aztán eltávozik. Ezek a felvételek megőrzik az emberek nyomait, de meghamisítják az időbeliséget. Ez az idő nem valóságos, és nem is esik egybe az esemény idejével. Nem létezik többé múlt vagy jövő. Amint a film véget ér, újra lejátszható más nézők számára, akik szintén megrémülnek majd, amint a vonat feléjük indul...

Úrhajós – A test reprezentációja a science-fiction-filmekben

2005. június 15. – írta Valuska László

„A háború szép, mert hála a gázálarcoknak, az ijesztő megafonoknak, a lángszóróknak ás a kis tankoknak, megalapozza az ember uralmát a leigázott gép felett. A háború szép, mert lehetővé teszi az emberi test megálmodott elfémesedését."

A zerő legyen kendetekkel! – Spaceballs. Esettanulmány.

2005. június 15. – írta Szabó Géza

Sajnos, a vidámszürke 80-as évek úgy értek véget, legalábbis számomra, hogy fogalmam sem volt: van-e élet a Csillagok háborúja után. Márpedig volt. No, nem olyan kellemetlen fajta, amit majd a 90-es évek vége felé kezdtek beetetni a nagyérdeművel, amikor is következtek a csillagközi csetepaté újabb részei.