Ha valaki csak úgy heccből készít egy hamis film trailert, a szerzői jogokkal körülfont 21. században akár még arra is számíthat, hogy a kevés humorérzékkel megáldott filmmogulok nem csak töröltetik azt a videomegosztókról, de belengetik az ártatlan user előtt a bíróság rémét is. Ritka az olyan eset, hogy egy ember, akinek a neve felbukkan egy home made kisfilmben, fogja magát, és per helyett szerződést ajánl a tehetséges ötletgazdának. (nyugat.hu)
A Szex, hazugság, videósikerére mindenki felfigyelt. A függetlenfilm pár év alatt az intellektuális tömegek ópiuma lett: a látványorientált, gyakran „ostoba” hollywoodi megapicek ellentétének kiáltották ki, amely ötletes, különc, egyedi, ám mégis fogyasztható. A függetlenek azonban egyre inkább függővé váltak: nem Hollywood, hanem a siker függőivé – a bevételt és a sikert nem feltétlenül a film esztétikai értéke, hanem a film pozicionálása hozta el.
Quentin Tarantino, a Ponyvaregény és a Becstelen brigantyk rendezője vezeti majd a nemzetközi zsűrit a 2010. szeptember 1. és 11. között megrendezésre kerülő 67. Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon – hozták nyilvánosságra a szervezők. (EST.hu)
A nyolcvanas évek, azaz a videó évtizede nemhogy megölte volna a mozit, de a médium kínálta izgalmas, új lehetőségekkel gazdagította a filmgyártást – és nem utolsó sorban a stúdiók zsebét. Nem csoda, hogy az évszázad utolsó évtizedének kezdetével új, minden addiginál fényesebb aranykor köszöntött Hollywoodra, csakúgy, mint a függetlenfilmre.
A 60-as, 70-es évek társadalmi feszültségei a hétköznapi életben és Hollywoodban is forradalmi változásokat hoztak. Az 1960-ban New York-i avantgárd művészek által alakított New American Cinema (NAC) Group manifesztuma az elkövetkező korszak krédója is lehetett volna: „Nem akarunk hamis, fényes, takaros filmeket; jobban szeretjük, ha a film nyers, nincs rajta fényezés, de élő. Nem rózsaszín, hanem vérszínű filmeket akarunk.”
Zseni. A posztmodern filmművészet zsonglőrje – állítják róla a méltatói. Az ellentábornak is megvan róla a véleménye: kókler, a Ponyvaregényóta a semmit ragozó, túlértékelt iparos. Quentin Tarantino majdnem 10 évig dolgozott új mozija, a Becstelen Brigantyk forgatókönyvén. Rossz bevallanom, de éppen most jött el az a pillanat, mikor az ellendrukkerek oldalára kell állnom.
Az amerikai rendező újravágja filmjét, mert a 62. Cannes-i Filmfesztiválra olyan sietősen készítette el, hogy a gyártó stúdiónak, a Universal Picturesnek fenntartásai vannak – írja az EST.hu.
