Vázlat(ok) Európa két filmes régiójáról – Pintér Judit: Mesterek és hazák – Írások a magyar és olasz film/kultúráról

2024. július 8. – írta Ritter György

Pintér Judit írásai főleg a recepciótörténet mentén értelmezhetők. A honi filmtudók számára az olasz film főleg a neorealizmust, Antonionit, Fellinit, Pasolinit, Tornatorét, a spagettiwesternt és a Bud Spencer–Terence Hill páros munkáit, újabban Paolo Sorrentinót vagy Matteo Garronét jelentik. A szerző ezt az ismeretet igyekszik mélyíteni, publicisztikusnak tűnő írásai gyűjteményes közreadásával.

Dante az életrajzi film sötétlő erdejében – Pupi Avati: Dante

2023. december 20. – írta Papp Attila Zsolt

Lehetett volna ez „a”, „nagy” Dante-film, amely az olasz költőfejedelem biográfiáját az Isteni színjáték lenyűgöző imagináriumával kapcsolja össze – ehelyett egy-két szép ötletet felvillantó történelmi képeskönyv lett belőle.

Kis fesztivál nagy mesterrel – Faludi Nemzetközi Amatőrfilm Szemle 2008.

2008. november 20. – írta Katona Linda

A 13. Faludi szemlére 119 alkotás érkezett 17 országból, közülük 45 került be a versenyprogramba. Annak ellenére, hogy kicsi rendezvényről van szó, minden évben elismert vendégek zsűriznek: idén a bírák elnöke Pupi Avati olasz filmrendező volt, vitapartnerei pedig Pintér Judit filmkritikus, Mispál Attila filmrendező, Nagy András operatőr és a Faludi Akadémia igazgatóhelyettese, Lázár Kovács Ákos esztéta.

Az olasz film története – A hetvenes évektől napjainkig (3.)

2007. január 15. – írta Pintér Judit

„Mindenki azt a hatalmat gyűlöli legjobban, amely leigázza. Én tehát azt gyűlölöm különös hévvel, amelytől ma szenvedek. Mert olyan rettenetes eszközökkel manipulálja a testet, hogy Hitlertől sincs mit irigyelnie. Úgy manipulálja a testet, hogy átalakítja a tudatot, mégpedig a legkártékonyabb módon: új, elidegenedett értékrendet hirdet, a fogyasztói társadalom értékeit.” (Pier Paolo Pasolini, 1975)