A ká-európai Juno – Szakonyi Noémi Veronika: Hat hét

2022. szeptember 17. – írta Rácz Viktória

Ki a gyerek „igazi” anyja? Aki megszülte, vagy aki örökbe fogadta? Szakonyi Noémi Veronika első nagyjátékfilmje a magyar közéleti kérdésekre való reflektálás helyett inkább lélektani síkon foglalkozik egy átpolitizált témával. 

Egy csepp könny sincs az év legszomorúbb filmjében – Uberto Pasolini: Nowhere Special / Az örökbeadás

2021. december 22. – írta Polák Zsóka

Az örökbeadás az utóbbi idők egyik legszemléletesebb példája arra, hogyan tud egy végtelenül csendes, visszafogott film akkorát szólni, hogy az ember lelke beleszakad.

Testem beszél helyettem – Pablo Larraín: Ema

2020. július 10. – írta Farkas Boglárka Angéla

Pablo Larraín legfrissebb filmje újból telitalálat. A 76. Velencei Filmfesztiválon debütált Ema a test univerzális nyelvén beszél és nem kevés mondanivalója van.

A viszontlátás édes-keserű gyötrelme – Lukács Csaba: Gyökérkeresők

2020. június 12. – írta Ferenczi Szilárd

A kilencvenes évek elején tömegével nyugatra örökbeadott romániai gyerekekről szóló dokumentumfilm megrázó élmény.

Istenkeresésben – Gyöngyössy Imre, Kabay Barna: Jób lázadása (1983)

2020. február 14. – írta Gyöngyösi Lilla

Messiás, hol vagy már? – ismételgeti Lackó Gyöngyössy Imre és Kabay Barna szívszorító filmjének a végén. A Jób lázadása ritka példája a magyar filmművészetben a múlttal való szembenézésnek, a visszafordíthatatlanság tragédiájának és a családdá válás szomorú szépségének.

A nézők jól vannak – Lisa Cholodenko: The Kids Are All Right

2011. február 16. – írta Szén János

David Bordwell filmelmélete szerint a klasszikus hollywoodi elbeszélés dupla oksági szerkezettel, azaz két cselekményszállal operál, amiből az egyik szükségképpen egy heteroszexuális szerelmi történetet bont ki. A The Kids Are All Right hollywoodi – igaz, nem lehet klasszikusként címkézni –, s így adott, ahogy fent írva vagyon. Vagy mégsem? Vagy igen, de mégsem?