Tortúrától Personáig – Josephine Decker: Shirley

2020. szeptember 1. – írta Jakab-Benke Nándor

Az idei Sundance egyik üdvöskéje az írói válság sokat ragozott problémáját ragadja meg egy hangsúlyosan női szemszögből, félig-meddig biografikus alapokra építkezve.

Az igazság mindig szép – Florian Henckel von Donnersmarck: Werk Ohne Autor / Mű szerző nélkül

2018. szeptember 27. – írta Rakita Vivien

A mások élete rendezője ízig-vérig művészi alkotása egy festő sorsán keresztül mond értékítéletet diktatúráról, emberi jellemekről és magáról a művészetről.

Kézikönyv és tükör – Szabó István: Mephisto (1981)

2018. május 19. – írta Szabó R. Ádám

Sok rosszat el lehet mondani Gustaf Gründgrensről, de az biztos, hogy nem sok színpadi alakítás ihletett sikeres regényt és Oscar-díjas filmet is – ha mégoly áttételesen is. Kora egyik leghíresebb Mephistóját játszotta a náciknak; sógora, Klaus Mann az ő életéből ihletődve írta meg a maga Mephistóját, Szabó István sokrétegű filmjében pedig beteljesedik Mephisto alakjának és alakítójának sorsa: a nézők szeme előtt történik meg metamorfózisa a játszott alakká.

Transzfilmánia 18. – Phantom Thread / Fantomszál; Paterson

2018. február 17. – írta Jakab-Benke Nándor

Gyönyörű film nem annyira gyönyörű emberekről, alkotásról, kínlódásról, zsákról, amint megtalálja a foltját. Oscar-drukkolás. Ilyesmik.

A rítusvadászó performer – Marco Del Fiol: The Space in Between: Marina Abramovic and Brazil / A távolság, ami összeköt

2017. május 4. – írta Fám Erika

Sajátos dokumentarista műfaj jött létre a sztárművészek mindennapjainak, illetve munkamódszerének a bemutatására, amely részben az alany igényét elégíti ki, másrészt pedig közönségük más médiumon keresztül való megszólítását teszi lehetővé, egy új közönségréteget is megcélozva, amelynek része a sokszor felfokozott exhibicionizmus is.

Lilié a vászon – Tom Hooper: The Danish Girl / A dán lány

2016. január 14. – írta Berecki Beáta Hajnalka

Izgalmas a téma, de a rendező túl keveset kockáztat – leginkább ezt lehet Tom Hooper szemére vetni a transzneműség egyik pionírjának emléket állító új filmje, A dán lány kapcsán.

Méltatlan múzsa – Gilles Bourdos: Renoir

2013. július 26. – írta Szalay Dorottya

Gilles Bourdos festőportréja leginkább azokhoz az aforizma-gyűjteményekhez hasonlítható, melyek kétszáz oldalnyi, tematikus blokkokba gyűjtött, bölcs gondolattal próbálják előre kiokítani az egyszeri olvasót az élet esszenciájáról. Míg azonban ez előbbi kiadványok a WC melletti polcon rendre megtalálják a nekik kijelölt helyet, a Renoir az érdektelen biográfiák süllyesztőjében végzi.

Giccstabló – Yannis Smaragdis: El Greco

2009. február 18. – írta Soós Tamás

Egyén és intézmény, művész és egyház, fény és sötétség szembenállását dolgozza fel a magyar–görög koprodukcióban készült El Greco. Teszi mindezt azonban olyan mértékű naivitással, amely maximum az első némafilmek korában aratott volna sikert kiszámítható klisékbe oltott giccses heroizmusával.