Kertész Mihály személyes fotóalbuma Budapestre került

2019. március 12. – írta a szerk.

A 40 fotót tartalmazó albumot, amelyet valószínűleg a Warner Bros. Stúdió készített Kertész Mihály (Michael Curtiz) számára, a rendező unokahúga, a Kaliforniában élő Linda Goldfarb ajándékozta a Magyar Nemzeti Filmalap - Filmarchívumnak.

Novemberben foroghat a Kertész Mihályról készülő tévéfilm

2016. június 20. – írta a szerk.

A tervek szerint novemberben forgatják a Casablanca Oscar-díjas magyar-amerikai rendezője, Kertész Mihály (Michael Curtiz) személyiségéről, munkamódszereiről, forgatásainak hangulatáról készülő tévéfilmet – írja az MTI az M1 aktuális csatorna hétfői adására hivatkozva.

Kertész Miksa bátyánk munkamániás élete – 3. rész: a Warner stúdió réme

2012. május 11. – írta Kriston László

Kibírhatatlan volt. Udvariatlan és könyörtelen. Jól megtaposta azokat, akik nem tudták megvédeni magukat. De bármilyen durván bánt is a színészeivel, azért csak sikerült kilenc Oscar-jelölt alakítást kihoznia belőlük.

Kertész Miksa bátyánk munkamániás élete – 2. rész: a zsáner-kaméleon

2012. május 7. – írta Kriston László

Évekig nem számított sztárrendezőnek Amerikában. Gondos, tendenciózus helyezkedéssel került az élvonalba: ismerte a stúdiórendszer működési elvét, s Jack Warner kémeit kijátszva próbálta beleszuszakolni filmjeibe az egyéni stílust és mondanivalót. De kivirult az amerikai életvitel, értékrendszer, ethosz haszonélvezőjeként és filmes tolmácsolójaként. Erősen vonzódott a pátosszal teli melodrámához és az elsöprő lendületű történelmi kalandfilmekhez. De minden filmzsánerben helytállt.

Kertész Miksa bátyánk munkamániás élete – 1. rész: az európai tanulóévek

2012. május 2. – írta Kriston László

A filmezés jelentette számára az életet. Már-már betegesen kényszeres munkakedvvel ugrott egyik produkcióból a másikba. Udvariasságot hírből sem ismerő maximalizmusával, kiabálásaival, tirádáival sztárok és technikusok százait tartotta félelemben évtizedeken át. De Rettenthetetlen Miksa valódi virtuóz volt: az észrevétlen klasszikus hollywoodi filmnyelv gyakorlójaként is eredeti beállítások és élelmes kameramozgások briliáns kiötlője. És kétségtelenül minden idők egyik legsokoldalúbb rendezője. Utolérhetetlen, fáradhatatlan és kibírhatatlan. 

Magyarok Hollywoodban 1. – Fox, Zukor, Korda, Kertész

2010. augusztus 25. – írta Lasztóczi Petra

„Nem elég, ha magyar vagy, de sokat segít” – állt a felirat a Paramount atyja, Adolph Zukor ajtaján. A szállóige egy közismert tényt húz alá. Az amerikai mozi klasszikus korszakában nemcsak a filmbirodalmak alapítói között találunk magyar emigránsokat, hanem a filmkészítés majd’ minden szegmensében. Összeállításunk első része közülük két producer (Fox és Zukor) és két rendező (Korda és Kertész) életművét állítja középpontba.

Előkerült „a legelső jó magyar film”!

2008. március 20. – írta a szerk.

Előkerült Kertész Mihály kolozsvári némafilmje, A tolonc. A később Michael Curtizként Hollywoodban híressé vált rendező 1919-ig több, mint negyven némafilmet rendezett Magyarországon, ám eddig mindössze két filmje maradt fenn: a néhány hónapja Hollandiában megtalált 1917-es Az utolsó hajnal játékfilm, illetve az 1919-es Jön az öcsém című rövid propagandafilm.

Kertésztől Curtizig

2005. január 15. – írta Buzogány Klára

„Hol végződik Korda Sándor karrierje, nem tudom. Azt hiszem ott, ahová vágya vezeti, a hírnév, vagyon, munkátlan boldog élet, fiatal öregség, nagy-nagy szivarok társaságában. Kertész Mihály pedig az első lesz, akit a külföld felismer, és kit a megnyíló sorompókon keresztül nyugatra visz az expresszvonat, olyan hírnév felé, amelyet nálunk senki sem érhet el.” (Gál Ernő, 1917)

A weepie-k nagy korszaka – A melodráma műfajtörténete 3/2.

2003. április 15. – írta Hungler Tímea

Greta Garbo, Bette Davis, Ingrid Bergman, Joan Crawford: csak néhány sztár neve azon színésznők közül, akik alakításaikkal örökre beírták magukat a melodráma műfajtörténetébe. A zsánert bemutató sorozat második része az ő szerepeiken keresztül tárja fel a műfaj fejlődését 1950-ig.

A „felnőtt” westernek időszaka – A western története 2.

2002. január 15. – írta Szántai János

A húszas-harmicas évek hollywoodi futószalagján megjelennek és fényesre csiszolódnak a western kliséi: D. W. Griffith, William S. Hart, Tom Mix, John Cruze. John Ford és John Wayne együttműködése már az „érett” western korszakát fémjelzi. Az ötvenes évekre pedig a műfaj amerikai ága annyira árnyalt és túlérlelt lesz, hogy megújulásához „külső segítségre” van szüksége.