Forgóajtó, hotel-fíling – Edmund Goulding: Grand Hotel, 1932

2011. március 4. – írta Margitházi Beja

A régi Hollywood színe-javát felvonultató MGM-sikerfilm a legenda maga, az is ismeri, aki sose látta: gazdagnak látszó szegények és szegénynek látszó gazdagok egy békebeli berlini hotelben, élükön a melankolikus, akcentusos balerina-Garbóval. A Grand Hotel egyúttal maga a sokszor újrapróbált legendarecept: sok szereplő (all star movie), egyetlen nyüzsgő helyszín (Grand Hotel-téma) és az ebből adódó, több szálon futó történet.

Glamúrból fantomlétbe – Az MGM stúdió története III.

2011. január 31. – írta Soós Tamás

Habár az amerikai álmok melegágyának és sikersztorijának számító MGM az 50-es években látszólag második aranykorát érte, az évtized második felétől lassú, de biztos hanyatlásba kezdett. Neve az Oscar-díjak helyett a gazdasági rovatok főszereplője lett, ám a szomorú leépülés mögött továbbra is változatos MGM-portré rejlik.

Aranykor a szivárvány alatt – Az MGM stúdió története II.

2011. január 28. – írta Soós Tamás

A 30-as évek elején megkezdődött hatalmi és személyi változások 10 év alatt a stúdió profilját is megváltoztatták: a 30-as évek végén a sztárgárda, a 40-es végére pedig a produceri szekció is lecserélődött. Azonban a változások és a válság ellenére az MGM Hollywood első számú stúdiójának számított.

Egy birodalom születése – Az MGM stúdió története I.

2011. január 26. – írta Soós Tamás

A nagy stúdiók Tiffanyjának kikiáltott MGM története, berendezkedése, újításai és profilja Hollywood aranykorának sorsfordulóit és „művészetfilozófiáját” tükrözi. Az eszképista szórakoztatással és a sztárok hadával egyenértékű MGM neve egyet jelentett ezzel a korszakkal, azonban sajátos önmitológiája és nosztalgikus-konzervatív értékrendszere mégis összetettebb képet és sajátos pozíciót biztosít a stúdiónak, mintsem hogy pusztán kor felnagyított szimptómája legyen.

Eladják a Miramaxot

2010. december 6. – írta a szerk.

Folytatódik a válságkezelés Hollywoodban; a Ponyvaregénnyel világhírt szerzett Miramax stúdiót arab befektetők veszik át, a csődvédelembe vonult Metro-Goldwyn-Mayer (MGM) hitelezői pedig megállapodtak az újrakezdésről.

A nap, amelyen elhallgatott a zene – Az 1958-as hollywoodi zenészsztrájk története

2010. november 5. – írta Hubai Gergely

1958. február 20-án az Amerikai Zenészek Szakszervezetének tagjai nem vették fel a munkát, és közel fél éven át, egészen július 12-ig nem nyúltak hangszereikhez. A féléves munkabeszüntetés belső játszmákkal, trükközésekkel és árulásokkal tarkított története jelentősen befolyásolta Hollywood történetét, a filmek hangzásvilágát, és lehetővé tette egyre modernebb zenei kísérletek beindítását is.

Csődöt jelentett a Metro-Goldwyn-Mayer

2010. november 1. – írta a szerk.

Egy évig tartó pénzügyi tárgyalások után csődöt jelentett Hollywood egyik legrégebbi filmgyára, a Metro-Goldwyn-Mayer (MGM). (index)

Úgy muzsikál, muzsikál.... a musical – Harry Beaumont: The Broadway Melody, 1929

2010. szeptember 17. – írta Farkas István

Technikai szempontból hiperújdonság, drámai szempontból viszont nevetséges színjáték. Valahogy úgy hathatott megjelenésekor, mint most az Avatar – híg sztori, szépen csomagolt 3D-s kiszerelésben. Annyi különbséggel, hogy ez a „másik” dimenziót nem láttatta, hanem végre megszólaltatta. Hölgyeim és uraim: következzen a The Broadway Melody.

Hollywoodból Bollywood?

2010. január 15. – írta a szerk.

Egy indiai filmes cég is jelentkezett az amerikai Metro-Goldwyn-Mayer (MGM) megvásárlására – írja a hírszerző.hu.