Sárkányszív – Dean DeBlois: How To Train Your Dragon 2. / Így neveld a sárkányodat 2.

2014. június 23. – írta Soós Tamás

Dean DeBlois és Chris Sanders sárkány-nevelésügyi mesefilmje az animációs film aranykorát idézte fel 2010-ben, és a tisztes bevétel mellett komplett rajongósereget is kitermelt magának. Frissességét az hozta, hogy leplezetlenül klasszikus mese volt, a posztmodern truvájokat gondosan porciózott történetre és jól megírt karakterekre cserélte. A jól bejáratott recepten a folytatás sem változtat.

Smaug-riadó – Peter Jackson: The Hobbit: The Desolation of Smaug / A hobbit – Smaug pusztasága

2013. december 13. – írta Pernecker Dávid

A Smaug pusztasága úgy akar – majdhogynem képmutatóan – Két toronnyá válni, hogy a benne történtek csupán töredékének van jelentősége.

„Csak élet legyen benne” – Federico Fellini-portré 1.

2013. október 31. – írta Kovács Patrik

„Nem érdekel, hogy a film jó-e vagy rossz, csak élet legyen benne” – így összegezte művészete lényegét legnagyobb alkotása, a Nyolc és fél előkészületei közben az európai modernizmus összetéveszthetetlen stílusú mestere, az idén húsz esztendeje elhunyt Federico Fellini, aki a poszt-neorealizmus jegyében kezdte rendezői pályáját. Korai, az ötvenes évek során készített filmjei ennek megfelelően még főként vidéki miliőben játszódtak, egyszerű hősöket vonultattak fel, ám ugyanakkor – és ennyiben már ellenszegültek a neorealista normáknak – a fokozott társadalmi és politikai érdeklődés helyett elmélyült és invenciózus lélekrajzok jellemezték őket.

Aki a hurrikántól fél, nem az Oscartól – Interjú Benh Zeitlinnel, A messzi dél vadjainak rendezőjével

2013. április 19. – írta Katona Linda

Benh Zeitlin 30 éves, elsőfilmes amerikai srác. New Yorkot hagyta el New Orleansért, s az animációs filmet azért, hogy „élő anyaggal”, emberekkel dolgozhasson. Olyannyira jól sikerült neki, hogy tavaly Cannes-ból elhozta az Arany Kamera díjat, a Sundance-ről pedig a zsűri nagydíját és a legjobb operatőr díját. A messzi dél vadjai című első nagyjátékfilmjével négy Oscar-díjra, köztük a legjobb rendezőnek járó aranyszobrocskára pályázott. Milyen érzés lehetett ez?

Hófehérke és a mesemorfológia – Tarsem Singh: Mirror Mirror / Tükröm, tükröm

2012. március 27. – írta Székely Bíborka

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy megunhatatlan mese, amelyet a gonosz hollywoodi producerek elraboltak, hogy kényük-kedvük szerint átdolgozva, üzenetét meghazudtolva minduntalan magamutogatásra kényszerítsék a Hatalmas Anyagi Nyereség kizárólagos örömére. Híre kerekedett azonban ennek a gaztettnek, és nyomába eredtek a megmentő lovagok, hogy ki színészi tehetségével, ki humoros beszédével, ki fantáziadús látványosságokkal enyhítse a szegény mese megaláztatását, míg a moziműsorról lekerülve, újra évtizedes álomba merülhet, a méltóságteljes „boldogan éltek, amíg meg nem haltak” befejezésről álmodva.

Piroska és a műfaj – Catherine Hardwicke: Red Riding Hood / A lány és a farkas

2011. április 28. – írta Jakab-Benke Nándor

Amikor az ember a Piroska és a farkas című gyerekkori rémmese adaptációjának plakátjára lesz figyelmes (akkor is, ha a magyar forgalmazási keresztségben – jogosan – mellőzték Piroskát és egyszerűen csak „a lányról” van szó), akkor elvileg kétféle reakciója lehet: vagy megnézi, mert röhögni akar egyet és kíváncsi, hogy miképp lehet ezt a mesét százpercesre nyújtani; vagy pedig megnézi, mert az alkotógárda, a trailer és a csomagolás biztosíték lehet egyfajta jellegzetes képi világra és narratívára, amely egyes célcsoportoknál nagyon is működik (Alkonyat és társaik).

"Who the Fuck is Alice?!" – Bud Townsend: Alice in Wonderland: An X-Rated Musical Fantasy

2010. december 9. – írta Hancsók Barnabás

[kritikaíró pályázat] Lewis Carroll Alice Csodaországban című meseregényének felnőttfilmes adaptációja a nagyközönség számára jórészt ismeretlen darabnak számít, de szakmai berkekben is csak egyfajta jól hangzó legendaként él: sokan hallottak róla, de csak kevesen látták. Pedig Alice történetének pornóváltozata a maga nemében remekmű-közeli alkotás, melyet hiba volna egyszerűen csak szexfilmként definiálni.

A felnőtt: idegen lény – Beszélgetés Maria Procházková rendezővel

2010. május 5. – írta Tamás Amaryllis

A 17. Titanic Nemzetközi Filmfesztivál Maria Procházková Nem félünk a farkastól? című filmjének is otthont adott, melyet a cseh rendezőnő személyesen kísért el Magyarországra. A bemutató alkalmával a Filmtettnek is lehetősége nyílt elbeszélgetni a cseh alkotóval.

Fantáziátlan fantázia a fantáziáról – Iain Softley: Inkheart / Tintaszív

2009. március 24. – írta Németh Barnabás

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy boldog család. A kislányának minden este mesét olvasó apa azonban különleges adottsággal rendelkezett: minden, amit felolvasott, rögtön valóra is vált. Így szabadított a világra néhány gonoszt és hőst, saját feleségét pedig a könyv lapjaira „száműzte”. Mi mást lehet ilyenkor tenni, mint útra kelni és hosszú évek vándorlása, megpróbáltatásai után visszacsinálni mindent, és boldogan élni...

Tündéri élettörténet filmben elmesélve – Terry Gilliam: The Brothers Grimm / Grimm

2006. március 20. – írta Keszeg Anna

A Grimm-fivérek életéhez kötött Gilliam-féle fikció azt meséli el, hogy a 19. századi, napóleoni csapatoktól megszállt Németországban hogyan jutott keresethez Jacob (Heath Ledger) és Wilhelm (Matt Damon), a két német mesekutató.