Mátyás király és a vásárhelyi juhászfiú a plázában – Székely Róbert: Misike; Felméri Cecília: Mátyás, Mátyás

2010. február 5. – írta Zágoni Bálint

A dokumentumfilmes szekcióban bemutatott Mátyás, Mátyás és a Misike sok szempontból az idei paletta két ellentétes részén helyezkedik el. Ami az egyórás, nyugodt hangvételű, egy írástudatlan gyerekről szóló szocio-dokumentumfilmet a 15 perces, humoros, Mátyás királyról szóló animációs dokumentumfilmmel összeköti, az a kolozsvári filmes oktatás és a sapientiás alkotóközösség támogató háttere.

Királykodás – Jancsó Miklós: Oda az igazság

2010. február 1. – írta Ritter György

Amikor hosszú csend után Jancsó Miki bácsi jelentkezett a Nekem lámpást adott kezembe az Úr Pesten című mozijával, már-már azt hihettük, hogy a bőséges életmű karcolatos és durva hattyúdalát láttuk. Mégsem így történt, a Kapa-Pepe-kalandból széria lett. Az akkor „elmaradt” summázat most megvalósult: Jancsó fogta fontosabb filmjeinek főbb szimbólumait és belesűrítette őket egy majd’ másfél órás áltörténelmi tablóba.

Képregényt adott ki a filmhu

2009. június 4. – írta a szerk.

A Mátyás, a király című képregény-antológia a magyar moziportál, a filmhu és a Hungarofest közös kiadásában jelent meg. A kiadványt június 6-án, szombaton 17 és 18 óra között mutatják be a budapesti Erzsébet téri Gödörben.

A film története – Címszavakban az ókortól a 20. századig

2006. december 15. – írta Buzogány Klára, Jakab-Benke Nándor, Zágoni Bálint, Zágoni Balázs, Tóth Orsolya, Székely Csaba, Margitházi Beja

Az etruszk nemzeti filmgyártásról Kr.e. a tizenharmadik századból vannak először képkockás emlékek. Az etruszk filmesek könnyű fahrt-hajóikkal támadták az egyiptomi partvidéket, céljuk a bambusz- és kókuszültetvények fölötti ellenőrzés megszerzése volt.

Történelem a magyar filmben – Azt mondd meg, Antoine, mi az: Történelem! Valami tantárgy lesz, ha jól emlékezem.

2002. október 15. – írta Gáspárik Attila

A nagy történelmi freskók hiánya, az egyéni mozgóképes történelem-kezelések széles skálája és a filmtörténetileg kevéssé jelentékeny, ám annál nagyobb közönségsikernek örvendő (ál)történelmi filmek jellemzik a szerző szerint a magyar történelem és a magyar film kapcsolatát.