Koltai-Baranyai mesterkurzus Budapesten

2012. november 12. – írta a szerk.

November 15–17-én, háromnapos, térítésmentes mesterkurzust tart Budapesten Koltai Lajos és Baranyai László. Ez az első alkalom, hogy Koltai Lajos operatőr mesterkurzust vezet Magyarországon.

Májustól forgatja új filmjét Koltai Lajos

2011. január 24. – írta a szerk.

Májusban, valószínűleg Németországban kezdi új filmje, a Treehouse forgatását Koltai Lajos rendező-operatőr. A „nyári történet" főszereplője az Oscar-díjas Jeremy Irons, az amerikai Kirsten Dunsttal pedig még tárgyalnak. (MTI)

Színes és széles – Koltai Lajos: Evening / Este

2007. november 15. – írta Sőregi Melinda

Már a Sorstalanságból tudhatjuk, hogy Koltai Lajos érzelmes filmes. A mély érzéseket pedig hatásos, sőt időnként hatásvadász képekben szereti kifejezni. És nem a forgatókönyv az erőssége, inkább a színészválasztás. Az Este pontosan azt nyújtja, amire az előzmények alapján számítani lehetett: édeskés, festményszerű felvételek, sztárparádé és közhelytörténet. Susan Minot amerikai bestseller-szerző regényéből készült a nem túlságosan bonyolult forgatókönyv, amit akár egy mondattal is össze lehet foglalni: a haldokló énekesnő visszaemlékezik fiatalkora legszebb és legviharosabb szerelmi kalandjára.

Sorsfordító sorstalanság – Beszélgetés Koltai Lajossal, a Sorstalanság rendezőjével és Nagy Marcellel, a film főszereplőjével

2005. május 15. – írta Elekes Szentágotai Blanka

Koltai Lajost eddig elsősorban napjaink egyik legelismertebb operatőreként ismerte a világ, aki huszonhárom esztendeje állandó munkatársa Szabó Istvánnak, akivel tizennégy közös filmet készített.

Sors-talanság – Koltai Lajos: Sorstalanság

2005. április 15. – írta Varga Anikó

Az irodalmi művek filmes adaptációi rendszerint erős prekoncepciókat gerjesztenek a leendő nézőkben, amelyekkel szemben a filmnek meg kell vívnia kemény csatáját, hiszen az élményeihez, ha erősek, mindenki ragaszkodik.

„Azt hiszik, nyaralásból jövök” – Riport a Sorstalanság forgatásáról

2004. augusztus 15. – írta Ketesdy Beáta

„Nézz hosszan egy gyermekarcra, és látni fogod: ha van sors, hát nagyon korán kezdődik." Ancsel Éva filozófus mondatán gondolkodom, miközben arra készülök, hogy a Sorstalanság című film egy forgatási hetéről írjak. Ez az a mondat, amely Koltai Lajos irodájában volt kiplakátolva, még abban az időben, amikor a film előkészítése folyt, és a rendező szereplőket válogatott.

Európai operatőrök – Beszélgetések Herbai Mátéval, Pohárnok Gergellyel és Koltai Lajossal

2003. november 15. – írta Galambos Attila

Az operatőri munkáról beszélgettem három magyar operatőrrel: Herbai Máté negyedéves a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, Pohárnok Gergely az egyik leginkább foglalkoztatott fiatal operatőr, Koltai Lajos nevét pedig bizonyára mindenki ismeri. Ugyanazokat a kérdéseket jártuk körbe mindhárom alkotóval, különböző, és mégis egységes eredménnyel.

„Jó ezen az állomáson ücsörögni” – Beszélgetés Koltai Lajos operatőrrel

2001. október 15. – írta Horeczky Krisztina

Leggyakrabban a „fény mágusának” nevezik, de van, aki szerint illúziódús művész. Hogyha összeállítunk egy tízes listát kedvenc magyar filmjeinkből, biztos, hogy jó néhányat ő fotografált. Megjárta Amerikát, de nem hagyott minket magunkra. Most újra Európában „állomásozik” korunk egyik legelismertebb operatőre, egy hiteles ember, Koltai Lajos.

A mindenkihez szólás szabadsága – Szabó István: Sunshine / A napfény íze

2000. december 15. – írta Köves Gábor

Szabó István filmje ritka reakciót váltott ki hazai közönségéből: a véleményalkotás szinte kényszerű vágyát. Hetekkel a bemutató után még mindig nem hunyt ki az indulat a film körül, amely arra tett kísérletet, hogy az elmúlt százegynéhány év magyarországi történelmét egy zsidó család, a Sonnenscheinból lett Sorsok három generációjának történetén keresztül tárja elénk. Szabó nem kevesebbre vállalkozott, minthogy egy mozifilm időkorlátai között (a film hossza 180 perc, ma itt húzódik a filmidő határa) három emberöltő magánéleti és történelmi krónikáját sűrítse filmmé, a Ferenc József-i monarchikus-időktől, két világháborún és a kommunizmus évein át a jelennel bezárólag.