A Straight Outta Compton egy frusztráló film, ugyanis benne van egy olyan alkotás lehetősége, ami nem csak nagyon jó, de kifejezetten fontos film lenne egy Amerikában nagyon aktuális problémáról. Helyette kapunk pénzt és sikert, és az életrajzi filmek állandó gyerekbetegségeit.
Új filmjében ismét rákacsint a gazdasági helyzetre az azt igencsak értő Oliver Stone, de ezúttal mindezt a legalizálás küszöbén álló marihuánabiznisz díszletei között teszi.
Úgy látszik, a filmek stílusa menthetetlenül hasonul a főhős tevékenységéhez: a közéleti személyiségeket, politikusokat középpontba állító biopic-ek stílusjátékok helyett a tárgyilagossághoz és dokumentarista hangvételhez vonzódnak. Gus Van Sant kísérletező kedvű alkotások után (Gerry, Elefánt, Az utolsó napok) egy életrajzi filmmel próbál beférkőzni az akadémia kegyeibe.
Kamondi Zoltán Dolina, Szász János Ópium és Magyar Ádám Egon&Dönci című 3D animációját vetítik a 28. Portói Nemzetközi Filmfesztivál a Fantasporto programjában.
A Constantine műfaja képregény-adaptáció, fantázia, horror. A film a Hellblazer című képregényből inspirálódon, s ez (a forrás gazdag fiktív világának a megteremtése a filmben) olyan formai szabadságot ad, aminek csak a költségvetés és az alkotók képzelete szab határt. A műfajok között ma gyors és könnyű az átjárás, ez abból is látszik, hogy a képregényből lett film premierjével egyidőben már kapható a boltokban a filmből készült számítógépes játék is.
Az Oscarok alkalmával mindig akad egy pár olyan film, amely szerényen húzódik meg a nagy nyerteseket mögött, de amelyeket mindenképp érdemes megnézni. Hollywood mostanában nem egy „lázadó fiatalembernek” engedi meg, hogy megnyilvánuljon a nagy stúdiók pénzén (például Alejandro Gonzáles Iñárritu, akinek a 21 gramm című filmjéhez gyakran hasonlítják a Ház a ködbent).