Egy szövetség, ami nem azért jött létre, hogy kihasználja az erdélyi brandet – Beszámoló az Erdélyi Magyar Filmszövetség tagtoborzó gyűléséről

2011. november 22. – írta Zágoni Bálint

November 20-án tagtoborzó gyűlést tartott az Erdélyi Magyar Filmszövetség a kolozsvári Sapientia egyetem épületében. Ez volt a második alkalom, hogy az idén megalakult Erdélyi Magyar Filmszövetség (EMFSZ) bemutatkozott a nyilvánosság előtt, a gyűlés célja pedig a tagtoborzás mellett az volt, hogy megismertesse a jelenlevő (fiatal) filmesekkel az érdekszövetség létrejöttének okait, eddigi eredményeit és hosszú távú céljait.

Erdélyben is forgalmaz majd filmeket a Mokép

2011. július 21. – írta a szerk.

Kilép a nemzetközi piacra az állami tulajdonban lévő magyar filmforgalmazó cég.

HangyaPass – Új modell a magyarországi filmforgalmazásban

2011. április 22. – írta a szerk.

Új filmforgalmazási modellt dolgozott ki a Kispál-film tavalyi premierjét szervező Magyarhangya: a májustól 17 magyar városban debütáló rendszer szerint a nézők előzetes szavazáson dönthetik el, melyik felkínált filmeket szeretnék látni az egyszeri vetítéseken. (MTI)

A Pro Video Film & Distribution a magyar mozifilm-forgalmazási piacra lép

2011. január 13. – írta a szerk.

A Pro Video Film & Distribution bejelentette, hogy 2011 januárjától belép a magyar mozifilm-forgalmazási piacra.

Filmipar Európában – 2. rész – Filmforgalmazás és -terjesztés

2006. október 15. – írta Eperjesi János

Egy film alkotói számára fontosak lehet a szakmai elismerés, mégis nehéz elképzelni azt, hogy örömükben ne ugranának ki a bőrükből, ha alkotásuk nézőcsúcsokat ostromolna. Ez azonban többnyire nem rajtuk múlik. Egy film nézettsége elsősorban attól függ, hogy mennyi és milyen jellegű, illetve technikai felszereltségű moziban mutatják be, valamint mennyire intenzív reklámkampányt biztosítanak a népszerűsítésére.

A joghézag, a jogtiszta, az archívum és a DVD – Beszélgetés Hartyándi Jenővel

2004. április 15. – írta Pócsik Andrea

A klasszikus művészfilmek nyilvános vetítése, terjesztése nemcsak Magyarországon, egész Európában jogilag tisztázatlan. Ezeket a gondokat, amelyek a filmklubok, művészmozik működését, a filmoktatással foglalkozó intézményeket érintik leginkább, még tovább súlyosbítja az évekig rendelkezésre álló, ma már azonban féltve őrzött celluloid-kópiák leromlott állapota. Mennyiben változtat ezen a helyzeten az olyan, technikailag és minőségileg megfelelőnek ítélt hordozó, mint a DVD megjelenése? Hartyándi Jenő, a MEDIAWAVE Fényírók Fesztiváljának főszervezője több éves moziüzemeltetői tapasztalattal, művészfilm-terjesztői múlttal rendelkezik. Emellett a fesztiválon bemutatott filmalkotásoknak nemcsak az archiválását igyekszenek munkatársaival együtt megoldani; filmklubokban, művészmozikban való forgalmazásukra is kísérletet tesznek. Tapasztalatairól, véleményéről, a fenti problémák megoldására irányuló tervekről, elképzelésekről kérdeztük.

Kis teremben művészfilm, nagy teremben kasszafilm – A III. Filmtettfeszt filmforgalmazásról szóló kerekasztal-beszélgetése*

2003. július 15. – írta Zágoni Balázs

Jó napot kívánok, Zágoni Balázs vagyok, a Filmtett szerkesztője. A Filmtett-születésnap hagyományához tartozik a rendhagyó kerekasztal. Tavalyelőtt a filmes lapok szerkesztőit sikerült, mint kiderült, első alkalommal, egy asztal mellé leültetni, tavaly a producerekkel folytattuk ezt a sort és idén azt mondtuk, hogy akkor haladjunk tovább a film előállítási láncában és következzenek a filmforgalmazók és a moziüzemeltetők.

Bukaresti mozik és filmforgalmazók

2002. május 15. – írta Kacsó Edith

A század elején Bukarestben több, mint 100 mozi működött. Azok a régi szép idők… Mára ez a szám majdnem eléri a húszat, amihez hozzájön természetesen a popcornos, Coca-Colás Hollywood Multiplex és a Francia Intézet Elvira Popesco terme. Filmeket még vetítenek itt-ott, a Magyar Házban és a Lengyel Intézetben is, de csak ritkán és kimondottan valamilyen esemény alkalmával.