Miért nincs egy jó filmünk Trianonról?

2020. június 4. – írta Soós Tamás

Napra pontosan száz éve írták alá a trianoni békeszerződést, amely máig élő, kibeszéletlen traumája a magyar társadalomnak. Történetéről, hatásáról mégsem készültek játékfilmek, se a Horthy-, se a Kádár-korban, és a rendszerváltás óta eltelt 30 évben sem. Írókat, rendezőket kérdeztünk, hogy megválaszoljuk a miérteket – és azt is, hogy ők milyen filmet forgatnának Trianonról.

És mégsem… – A rend(szer)vesztés narratívái

2019. november 25. – írta Gelencsér Gábor

A kelet-európai rendszervált(oz)ások harmincadik évfordulóján tettük fel a kérdést: volt-e a politikai, társadalmi mellett filmes fordulat is? Az alábbi vázlatos áttekintés a magyar rendszerváltás körüli bő évtized filmjeiben keresi a filmtörténeti korszakváltás lehetséges jeleit.

Szakadozó világrészek utasai – Fekete Ibolya: Bolse vita (1996)

2019. szeptember 29. – írta Ferenczi Szilárd

A kelet-európai rendszerváltások filmjének is számontartható, kultstátuszt kapott Bolse vita minden újabb megtekintése ajándék, hőseivel együttérezni nem nehéz: országhatárok fölött és az élet újrakezdésének reményében lebegnek szüntelen.

Fekete Ibolya kapja a 19. Filmtettfeszt életműdíját

2019. szeptember 12. – írta a szerk.

Fekete Ibolya filmrendező, forgatókönyvíró, egyetemi tanár kapja a Sárga Csikó-díjat a 19. Filmtettfeszten. A Balázs Béla-díjas alkotó vendégtanárként a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári filmszakos diákjainak több generációját készítette fel forgatókönyvírásból, emellett több erdélyi témájú dokumentumfilmet forgatott, például Böjte Csaba ferences szerzetesről (Utazások egy szerzetessel, 2004) és a csángók mai helyzetéről (Csángók, 2008).

„Penetráljon az élet szagától” – Interjú Fekete Ibolyával

2015. november 13. – írta Soós Tamás

Forgatott már a rendszerváltásról, a délszláv háborúról, a csángókról, új családtörténetében pedig a 20. századi magyar történelmet vitte filmre – Trianonnal és szocializmussal, ’44-gyel és ’56-tal egyetemben. Fekete Ibolya az Anyám és más futóbolondok a családból kapcsán mesélt bespájzolt életerőről, megtalált történetekről és százéves színésznőkről.

A rendszer változik, de a család örök – Fekete Ibolya: Anyám és más futóbolondok a családból

2015. november 6. – írta Dobi Ferenc

Hosszú idő után újra nagyjátékfilmmel jelentkezett Fekete Ibolya: a 20. század kaotikus magyar történelmén átívelő négygenerációs kvázi-önéletrajzi családtörténet kisebb hibái ellenére egyszerre lett szórakoztató, szép és mélyreható.

Európai producerek érdeklődnek a magyar filmtervek iránt

2010. december 15. – írta a szerk.

Hatalmas az érdeklődés a fiatal magyar rendezők filmtervei iránt a Les Arcs Európai Filmfesztiválon. A francia Alpok síparadicsomában december 18-ig tart az egyetlen olyan seregszemle, amelyen kizárólag európai filmeket vetítenek. A bemutatók mellett a fesztivál jelentős szakmai programokat kínál producerek, forgalmazók és a filmtervekkel érkező rendezők számára is.

Amikor a célokból az eszközök valósulnak meg – Fekete Ibolya: Chico

2002. május 15. – írta Saszet Ágnes

„A háború egyik «színfoltját» adták azok a külföldiek, akik részben zsoldosként, részben önkéntesként tűntek fel a hadszíntereken. A szerbek oldalán oroszok, a muzulmánok oldalán pedig közel- és közép-keleti mudzsahedinek vettek részt viszonylag nagyobb számban a harcokban – 1991-ben a horvátok oldalán Eduardo Flores jóval kisebb csapata volt az egyetlen nemzetközi egység – azonban együttes létszámuk is csak ezres nagyságrendű volt, így a háború menetére sem gyakoroltak nagy befolyást.” (A délszláv háborúk rövid története, 1991-1995. In: Védelmi tanulmányok nr. 11.)

Figyelni, rögzíteni mindazt, ami velünk történik – Beszélgetés Fekete Ibolya rendezővel

2002. május 15. – írta Király Hajnal

A Karlovy Vary-i Fesztiválon és a 33. Magyar Filmszemlén aratott győzelme után Fekete Ibolya Chicója világkörüli útjára indult. A zágrábi bemutató előtt a filmkészítés mozzanatairól, a forrásként szolgáló valóságról, a dokumentumot és fikciót művészien egybemosó technikákról kérdeztem a rendezőnőt.

Magyar film a rendszerváltozás után: beszélhetünk-e róla és ha igen, mit? – Tudományos konferencia, Debrecen, 2002. március 1–3.

2002. április 15. – írta Hollósi Laura

Március 1-3. között került sor Debrecenben A magyar film a rendszerváltozás után című konferenciára, melynek szervezője a 4K Kuratórium (A Magyar Mozgókép Közalapítvány Képzési, Kutatási, Kiadói és Kísérleti Film Szakkollégiuma) felkérésére az Inforg Stúdió volt. A háromnapos szimpóziumnak a Kossuth Lajos Tudományegyetem adott otthont.