Sean Astin a SAG-AFTRA új elnöke

2025. szeptember 15. – írta a szerk.

A Gyűrűk Urából, a Stranger Thingsből és sok más filmből és sorozatból ismert színész váltja Fran Dreschert az amerikai színészszakszervezet élén, ezáltal ő válik a SAG-AFTRA negyedik elnökévé.

Haters gonna hate – Evan Goldberg, Seth Rogen: The Interview

2015. január 8. – írta Jakab-Benke Nándor

Ritkán kap film ekkora ingyenreklámot, mint Az interjú. És még ritkább, hogy ennyire érdemtelenül.

Hazugságok hálójában – Beau Willimon: House of Cards / Kártyavár

2014. április 1. – írta Ferenczi Szilárd

A House of Cards immár két évadot ért meg a Netflixen, az online médiacsatorna előfizetői és a sokmillió internetező legnagyobb örömére. Ha egy sorozat a washingtoni Fehér Ház és a Kongresszus kulisszáiba kalauzol, fő rajongója pedig deklaráltan maga az amerikai elnök, annak a politikai műsornak jobb minőségi ellenőr nem is kell.

Fekete országot álmodtam én – Lee Daniels: The Butler / A komornyik

2013. november 28. – írta Farkas Péter

A közhelyekben úszó filmek értékelésekor talán az a kritikus legnehezebb dolga, hogy legalább ő maga ne vonultassa fel a szakmája leghígabb, legunalmasabb fogásait. Más szóval: egy gyenge filmet fikázni is lehet kihívás. De az olyan filmek esetében, mint Lee Daniels legújabb munkája, a legkisebb energia-befektetés is hiábavaló – beleértve a megtekintést is.

Becsületből elégtelen – Roland Emmerich: White House Down / Az elnök végveszélyben

2013. július 23. – írta Oláh-Badi Levente

A washingtoni Fehér Ház legfontosabb rendezője, Roland Emmerich, és főleg a film finanszírozói már megint elérkezettnek látták az időt, hogy egy amolyan igazi amerikai elnökös-hazafias-verekedős film is fusson a mozikban. Az elnök végveszélyben azon nagyon ritka mozifilmek egyike, ami tökéletesen ugyanazt adja, amire az ember számít. Ebben az esetben ez azért idegesítő, mert előre tudjuk, hogy egy sémáktól, hülyeségektől hemzsegő történetet fogunk látni, amiben fognak lőni, és az elnök jó fej lesz, a segítője meg egyenesen félisten, a probléma hatalmas, de minden meg fog oldódni, én meg naívan hagytam volna magam kellemesen meglepni. Legközelebb nem fogom.

Vörös hajnal – Antoine Fuqua: Olympus Has Fallen / Támadás a Fehér Ház ellen

2013. április 9. – írta Csiger Ádám

Hátborzongató érzés az észak-koreai terrortámadást és atomháborút vizionáló Támadás a Fehér Ház ellen című filmről írni ezekben a napokban. Az viszont nem kérdés, mi lesz Antoine Fuqua filmjének sorsa: rossz emlékként sem fog sokáig kísérteni.

A király latolgatása – Roger Michell: Hyde Park on Hudson / A király látogatása

2013. január 22. – írta Kovács Bea

Az utóbbi években a történelmi-életrajzi vonatkozású filmek gyakran bizonyulnak Oscar-esélyesnek. Milk, Frost/Nixon, The Hurt Locker, The King's Speech, Moneyball, My Week with Marilyn – az elmúlt négy évben több jelölést és/vagy díjat is begyűjtöttek, az idei Lincoln pedig 12 kategóriában indul a szobrocskáért. Előzeteséből ítélve A király látogatása is hasonló kaliberű produkciónak ígérkezett, ám a másfél órából kiderült, hogy Roger Michell új filmje labdába sem rúghat a hasonló lélegzetvételű alkotásokkal szemben.

Nem Penge, de még Buffy sem – Timur Bekmambetov: Abraham Lincoln: Vampire Hunter / Abraham Lincoln, a vámpírvadász

2012. június 26. – írta Ferenczi Szilárd

Nyár van, és ilyenkor Hollywood kéthetente meglepi a világot valami nagyméretűvel. Gőgös-naivan blockbusternek hívja, ami gyorsfordításban ugye tömbrepesztőt jelent, pontosabban a nézők hatalmas esztétikai torlaszán áttörő győzelemfilmet. Kasszasiker, a tengerentúli filmipar pénzügyi értelmezésében. Saját fogalomfeloldási kísérletem az Abraham Lincoln, a vámpírvadászt mint blockbustert valahogy így fordítja: sírkövet magára borítva hencegő, temetnivaló szájhős.

Kései bátorságpróba – Peter Călin Netzer: Medalia de onoare / Érdemrend

2010. november 30. – írta Nagy Boglárka

Egymástól elhidegült idős házaspár forgolódik az ágyban. Gondok vannak a fűtéssel – csakúgy mint a kapcsolatukkal. Nina 6 éve nem beszél Ionnal, a fiuk pedig annyira haragszik rá, hogy nem is látogat haza Kanadából. A családból senki nem áll szóba vele, ezért aztán amikor a Honvédelmi Minisztérium értesíti, hogy kitüntetésben részesül II. világháborús bátor cselekedeteiért, eldönti: eljött az idő, hogy visszanyerje szerettei megbecsülését.

Duplavé vagy semmi – Oliver Stone: W.

2009. április 23. – írta Jakab-Benke Nándor

Hálátlan dolog Oliver Stone Bush-filmjéről kritikát írni. Mert miközben mindenkinek ajánlani szeretném, nem egy igazán jó film. Drámának nem elég megrázó, politikai thrillernek nem elég izgalmas, életrajznak pedig túl kontextus-terhelt. De a 21. század eddig egyik legellentmondásosabb figurájáról szóló filmet mégis mindenkinek látnia kell.