Pandóra digitális szelencéje

2016. június 27. – írta a szerk.

A teljes filmgyártás átállt világszinten 35mm-es filmről CCD-kre, pixelekre és merevlemezekre. Súlyos filmtekercsek helyett a mozigépész egy kis dobozt és egy jelszót kap a forgalmazótól. A forgatáson pixeleket rögzítünk, a moziban 3D-trükköket és CGI-varázslatokat nézünk. A filmarchívumok digitális hordozóra mentik át gyúlékony szalagokra rögzített kincseiket, miközben egyúttal digitális módszerekkel restaurálják azokat. A filmes adattárolás is költözik pókhálós falak közül az internetre. Filmfesztiválok szervezői küzdenek meg jogi problémákkal, hogy egyre több vetítésük a világ távoli szegleteiből is követhető legyen.

A pixelek visszacsukhatatlansága – Bordwell és a digitális átállás

2016. június 26. – írta Jakab-Benke Nándor

Nemrég fejeződött be a teljes filmgyártás – a forgatástól a mozikig – digitális átállása, 35mm-es filmről CCD-kre, pixelekre és merevelemezekre. A kedves közönség javarésze semmit sem tudott (és most sem tud) a folyamatról. David Bordwell könyve nekik is szól, nemcsak filmesztétáknak és veterán mozibarátoknak.

Zónában vagyunk – 14. Filmtett-workshop, Nyárádszentlászló, 2015. augusztus 4-14.

2015. augusztus 17. – írta Petz Anna

14. Filmtett workshop. Negyvennégy táborozó. Tizenöt csoportvezető. Tíz alkotócsoport. Egy közös szerelem: a film.

Számítógéppel generált üres tekintetek – Az Uncanny Valley-jelenségről

2015. július 16. – írta Pernecker Dávid

Ha a „természetellenesség rejtélyes völgyében” járok is, nem félek a gonosztól. Egy tökéletlenül animált embertől viszont nagyon is.

Analogizálják a romániai mozikat

2014. április 1. – írta a szerk.

A közeljövőben az összes romániai mozit analogizálni fogják: a meghaladott és poros DCP-vetítőket még egyes helyeken megtartják ugyan biztonságból, de az év végéig az összes filmszínház el lesz látva a legmodernebb, 35 milliméteres technológiával, ami végre filmkópiáról való vetítési lehetőséget jelent majd az elmaradott hazai moziknak.

Az európai mozitermek 84%-a digitális technológiával működik

2014. február 10. – írta a szerk.

21%-kal több a digitális vetítési technológiával felszerelt moziterem Európában, mint 2013 elején, ami azt jelenti, hogy az összes mozi 84%-a állt át mostanig a digitális vetítésekre.

Hová menne ma moziba Rozika? – Filmforgalmazás Magyarországon

2013. december 23. – írta Gyenge Zsolt

Bezáró artmozik, stagnáló nézőszámok és túlélésért küzdő művészfilm-forgalmazók közepette a magyar mozipiacot a kommersz film és a multiplex tartja életben. A forgalmazás szereplői egyelőre úsznak az árral, és remélik, hogy a mozi aranykora egyszer majd magától visszatér. Összefoglaló.

Filmsirató – Celluloidhalál az elhagyott kolozsvári filmraktárban

2013. június 28. – írta Jakab-Benke Nándor

Száz évig volt a szem legjobb barátja, a hetedik művészet vászna, papirusza és kottája, a moziterem világűrjében a nap-vetítőgép előtt táncoló felhő, ami színessé tette az éjszakát, akkor is, ha fekete-fehér volt. A művészetet biznisszé varázsoló amerikai stúdiók mai unokái megunták, leszanálták, hogy újabb, könnyebb és olcsóbb hamisítványával vágjanak a produkciós költségekből. De ők is tudják, hogy soha a büdös életben nem lesz ugyanolyan.

Észak-Amerikában hamarosan befejeződik a mozik digitális forradalma

2013. április 18. – írta a szerk.

Meglehet, hogy az észak-amerikai filmforgalmazók idén szállítanak utoljára filmkópiákat az amerikai és kanadai filmszínházakba: a celluloid szalagokat tartalmazó filmes dobozok az analóg múlt részeivé válnak, befejeződik a mozik digitális forradalma – hangzott el a Las Vegasban zajló CinemaCon rendezvényen, az amerikai mozisok éves összejövetelén.

Tuvalutól Bajkonurig – Villáminterjú Veit Helmerrel

2012. november 7. – írta Jakab-Benke Nándor

Veit Helmer nem egy mindennapi filmkészítő. Börleszkes, némafilmes stílusa nem jutott el ugyan a legszélesebb közönséghez, a fesztiválnézők azonban emlékezhetnek a zseniális Tuvalura (Tuvalu, az álomsziget, 1999), vagy az Abszurdisztánra (2008), netán a frenetikus Surprise! című rövidjére.