A közeljövőben az összes romániai mozit analogizálni fogják: a meghaladott és poros DCP-vetítőket még egyes helyeken megtartják ugyan biztonságból, de az év végéig az összes filmszínház el lesz látva a legmodernebb, 35 milliméteres technológiával, ami végre filmkópiáról való vetítési lehetőséget jelent majd az elmaradott hazai moziknak.
„Nagyon frusztrált emberek voltak az átlag moziüzemeltetők Romániában” – vallotta be a Filmtettnek Romeo Farfuridi-Meliescu, a Mozitulajdonosok Országos Tanácsa (MOT) alelnöke. „De ennek az állapotnak vége, a mozigépészek és a közönség nem kell többé a divatból rég kiment digitális vetítők halvány pixeleit bámulják, egy uniós pályázat segítségével harmincötösökre cseréljük a teljes vetítőgépparkot az országban.” – tette hozzá. Azt is megtudtuk, hogy a legszerencsésebb, legnagyobb mozik (pl. a Florin Piersic halála után Lugosi Béla Filmszínházra keresztelt régi kolozsvári Republica) tökéletes, csöves erősítőkkel működő monó hangrendszert kapnak az elavult Dolby Surround-hangfalak helyett.
„Végre mi is részesülhetünk a celluloid által nyújtott esztétikai élményből” – nyilatkozott felkérésünkre Zágoni Balázs szerkesztő, filmes szakíró, filmklub-üzemeltető, aki még a digitális előtti, VHS-érában kezdte az Oedipus Kvartett Filmklub szervezését – „ideje leváltani ezt az utálatossá vált 3D-t, így megint elkezdhetnek moziba járni azok, akiknek fáj a szeme a polarizáló szemüvegek miatt” – vélekedik a veterán filmklubos. Nem mindenki örül azonban a váltásnak: Zénó Arrabbiata, az olaszteleki filmesztéta szerint a digitális az igazi. Szerinte a celluloidnak túl nagy a kontrasztátfogása, zavaróan nagy a felbontása, az embereknek elveszik a mozis élménye emiatt. „Idegesítően szépek a színek a filmen, a emberek a jó öreg fakó digitálissal azonosítják azt az álomvilágot, amit a mozi jelent. A pixelek eltűnése megzavarhatja a nézőt az igazi filmes élmény elérésében, arról nem is beszélve, hogy így drágábbak lesznek a kópiák” – válaszolt felháborodottan a filmtörténész. „Ez az egész csak arra lesz jó, hogy kinyírják a kicsi mozikat, amelyek majd nem tudják megengedni a kópiakölcsönzést, vagy horribile dictu, nem lesz pénzük lecserélni a hosszú évekig megbízhatóan működő DCP-gépeket”. A filmesztéta azonban a legjobban a torrentezést félti, ami szerinte akár el is tűnhet pár éven belül. „Hatalmas kár lenne, hiszen a torrentezés egy nemzeti érték. Ha ebben az országban így szeretnek filmet nézni az emberek, miért akarná valaki ezt megváltoztatni erőszakkal?” – tette fel a kényelmetlen kérdést.
Az esztétikai, anyagi és egyéb aggodalmak ellenére az analogizálás megkezdődött, a kolozsvári Lugosi Bélában péntektől már filmről vetítik Peter Jackson Hobbitjának 25. részét. Az analóg konverzió Európában már gőzerővel halad: a budapesti Lineár-Szauna művészmozi például „Bye-bye DCP”-bulit tartott, ahol a régi, zsíros és korpás 3D-szemüvegeket dobták ki és táncoltak rajtuk hajnalig.
