Ötfilmes podcast 12 – Gárdos Péter színészei

2023. október 21. – írta Jakab-Benke Nándor

Egy kávéházi szegleten ültünk le villámpodcastelni Gárdos Péterrel, akit a 23. Filmtettfeszten láttunk vendégül a Szamárköhögéssel.

Cserhalmi György-napokat tart a FILMIO

2023. február 16. – írta a szerk.

A  színészlegenda 75. születésnapja alkalmából három filmet vetít a magyar streamingszolgáltató.

„Nála tanultuk meg, mi az a szabadság” – Jancsó 100: Cserhalmi György Jancsó Miklósról

2021. augusztus 14. – írta Soós Tamás

…és Fábriról, Bódyról, Latinovitsról, Őzéről, Kendéről, Madarasról, Oroszlánról, filmszínészetről. Meg arról, hogy ha nem vigyázunk, kimaradunk a saját filmtörténetünkből.

Átadták a Magyar Filmakadémia életműdíját

2020. február 29. – írta a szerk.

Négy színművész, Béres Ilona, Cserhalmi György, Eperjes Károly és Pécsi Ildikó vehette át a Magyar Filmakadémia Egyesület életműdíját pénteken este a Pesti Vigadóban, a Magyar Filmdíj 2020 - Magyar Mozgókép Szemle keretében.

Magyar Filmdíj: megvannak a 2020-as életműdíjasok

2020. január 30. – írta a szerk.

Béres Ilona, Cserhalmi György, Eperjes Károly, Pécsi Ildikó színművészek és Szabó István rendező kap életműdíjat a Magyar Filmakadémia Egyesülettől.

Don Juan, a dán királyfi – Cserhalmi György aránytalan portréja

2018. október 4. – írta Ritter György

Cserhalmi örök nyughatatlanként jelent meg a ’70-es évek elején a színpadon és a filmvásznon. Hamlet, Don Juan és Coriolanus szerepében ünnepelte a kritika. A ’80-as években Jancsó, Bódy, Lugossy, András és Tarr „állandó” színésze, majd szinte alkotótársa lett. A rendszerváltás generációjának is meghatározó alakja maradt. Színházcsináló, aki idén, halkan ünnepelte hetvenedik születésnapját.

A tacskó, a nő, a taxis meg a szajré – András Ferenc: Dögkeselyű (1982)

2017. szeptember 2. – írta Ferenczi Szilárd

Az írott és mozgóképes populáris műfajok közül leginkább a krimi alkalmas arra, hogy a bűn felderítésével egyidőben a társadalom züllöttségének mértékére is fény derülhessen, így a kriminek sosincs hatalmi támogatottsága az önkényuralmi rendszerekben. Egy olyan uralkodó ideológiai szituációban, mint ami a 80-as évek keleti blokkját jellemezte, a bűn kortárs képviseletében kötelezően szabotőrök vagy a nyugati dekadenciából érkezettek kellett szemben álljanak a pártállam kifinomult szaglású nyomozóival ahhoz, hogy a cenzúra ne köhögjön. A Dögkeselyű máig tisztázatlan körülmények között majdhogynem csonkítatlanul kijátszotta az áthallásokra szakosodott kultúrkopók éberségét.

Kémmorál – Cserhalmi Sára: Drága besúgott barátaim

2012. szeptember 13. – írta Ritter György

A magyar mozi régóta adós a rendszerváltás nagy sztorijának, az ügynökkérdésnek vászonra ültetésével. Dézsi Zoltán Az ügynökök a paradicsomba mennek szappanoperás összeesküvés-elmélete és Bergendy Péter A vizsga című thrillere műfaji szempontból több-kevesebb sikerrel közelítette meg a kérdést, s Török Ferenc Apacsokja nagy kivétele a magyar besúgófilmeknek, amelynek befejezésében egy ifjú magyar filmes magára vállalja a múlt feltárását. Cserhalmi Sára, úgy tűnik, megérezte a hívó szót.

„Azt hiszik, Disneylandben vannak.” – Beszélgetés Antal Nimróddal

2004. január 15. – írta Horeczky Krisztina

Antal Nimród első nagyjátékfilmje, a Kontroll helyszíne a Nagy Magyar Metró. Ide menekült a világ elől Bulcsú (Csányi Sándor), hogy búcsút intve a „felszíni” világnak, BKV-ellenőrnek menjen. Az ellenőrcsapat tagjai – Mucsi Zoltán, Pindroch Csaba, Nagy Zsolt, Badár Sándor –, a metróvezető (Kovács Lajos) és annak mackóruhába bújt lánya (Balla Eszter) napjait a főnökség (Cserhalmi György) rémuralma és föld alatt elkövetett különös gyilkosságsorozat teszi „izgalmassá”. Közben: szól a Neo, szövődik a szerelem (a rendező szerint jelmezében Japánban nagy népszerűségre váró „Manga-figura”, de mégis „szexi”) Sophie és Bulcsú között, emellett föltűnnek az elsőfilmes kollégái: Bergendy Péter, Fésős András, Herendi Gábor, meglehetősen extrém helyzetekben. A Kontroll – a rendező harmincadik születésnapja előtt tíz nappal – novembertől megy a mozikban.