Járt utat a járatlanért – Debra Granik: Leave no Trace / Ne hagyj nyomot!

2018. október 17. – írta Pernecker Dávid

Debra Granik új filmjének utolsó, megrendítő képe után egyetlen érző lélek sem lesz képes felkelni a moziszékből.

Szépen csomagolt unalom – Fernando Meirelles: 360

2013. április 24. – írta Kovács Patrik

Az Isten városa szebb napokat is látott rendezőjének friss munkája afféle celluloidba csomagolt kézikönyv az emberi kapcsolatokhoz. Ez a kellemesen jellegtelen, nemzetközi sztárgárdával megtámogatott koprodukció szkeccsfilmként talán jobban működne.

Sok az egyben – Christian Alvart: Pandorum

2009. november 9. – írta Iszlai József

Pandorum. Hetek, hónapok óta borsódzik a hátam ettől a szótól. Akármennyire is letagadjuk, otthon nem a Moon, nem a District 9, nem a Kaptár filmcímek tömege szaladgál szerteszét a fejünkben, hanem a „pandorum”. Egyelőre a cím üt, ez már valamennyire siker (?), hiszen ha nem is a „fejek telekábelezve”-moziplakátokkal, de ezzel engem máris megvásároltak a film marketingesei.

Du hast mich – David Slade: 30 Days of Night / 30 nap éjszaka

2008. február 26. – írta Székely Csaba

David Slade megjutalmazza a vad horrorrajongókat, akik a brutális jelenetek miatt ültek be a filmre, de azokat a gourmand-okat is, akik számára fontos a minőségi munka. Az az érzésünk támadhat, hogy ez a mű jobban meg van csinálva, mint ahogy azt a cselekmény megérdemelné.

A vonat késett, de érdemes volt várni – James Mangold: 3:10 to Yuma / Börtönvonat Yumába

2008. január 15. – írta Ferenczi Szilárd

A forgatókönyv dinamikusabbá tételével és az akciójelenetek felpörgetésével a filmkészítő csapat kimenti az alkotást a remake-ek csapdájából: az eredeti, a történet hajtóerőművének számító lélektani vonalat sértetlenül vezeti keresztül a golyózáporon, és a végén még csavar is rajta egyet.