Független filmtől a forgatókönyv-doktorig – Néhány észak-amerikai filmes szaklapról

2003. január 15. – írta Zágoni Balázs

Amerikában a filmes lapok terén is két pólus létezik, akárcsak a filmkészítésben: Hollywood és New York. Ezen a tengelyen helyezkedik el a bulvárlapok és a szaklapok széles skálája. Ha a legmagasabb igényű művészi vagy szaklapot vesszük is kézbe, azonnal világossá válik: Amerikába a film nemcsak a hetedik művészet, hanem a második iparág is egyben.

Célközönség: a filmkészítők – Három a lap: Variety, The Hollywood Reporter, Screen International

2003. január 15. – írta Elekes Szentágotai Blanka

Ha filmes lapokról beszélünk, elsősorban a mozizó közönségnek írottakra gondolunk. Holott a filmes műhelytitkok – produkciótól marketingig – sokkal fontosabbak azok számára, akik gyártják a filmeket.

Cinéma, mon amour – Filmes folyóiratok Franciaországban

2003. január 15. – írta Gyenge Zsolt

Két, ötven éves filmes szaklappal Franciaország alighanem a világon az első helyet foglalja el filmről szóló szövegek hagyományában. A teljesítmény még inkább tiszteletreméltó ha hozzátesszük, hogy nem populáris műfajokat népszerűsítő magazinok, hanem művész- és szerzői filmeket elemző, elméleti kérdéseket feszegető kulturális lapok érték meg ezt a magas kort. A Cahiers du cinéma és a Positif – mert hiszen róluk van szó – ma is a francia és a nemzetközi filmes diskurzus meghatározó, megkerülhetetlen szentélyei.

Fából vaskarika, avagy hogyan beszéljünk kaszton kívül – A Cinema filmes magazinról

2003. január 15. – írta Papp Sándor Zsigmond

Leginkább a mellettünk kólázó nézőhöz hasonlít. Egyszerre rajong és ítélkezik tárgya fölött, miközben nem esik ki szerepéből, nem csap át tudálékos, szakszavakat villogtató kritikusba, ám mindvégig megőrzi tájékozottságát. A popcornmozi farvizén létrejött popcorn-újságírás legnagyobb bajnoka, a Cinema az amerikai tömegfilm fogadott prókátoraként vonult be 1991 novemberében a magyar sajtópiacra.