Magyar forradalmi közjátékfilm – Besenyő Attila filmrendezővel a kulisszák mögött

2006. december 15. – írta Horvát Zsolt

Az interjúalannyal egy krasznojarszki kávézóban találkozom. A menüből találomra választok, bmpqmoc imse. A csészén, amit kihoznak, Putyin arcképe. Szakállasan, tüskekoronával, és glóriával a feje körül. Megfordítom a csészét, a másik oldalán egy meztelen nő. Szakállasan, tüskekoronával, és glóriával a feje körül. Kegyeletsértést gyanítok a dologban, de nincs rá időm, mert interjúalanyom neheztelő arckifejezésemet látva bólint, cigarettázik, és azt mondja: ez még semmi, látnád, mit csináltak a kávédból. És igaza van. A kávé tulajdonképpen két deci vodka, némi szesszel felöntve. Meghökkent arckifejezésemet látva a pincér szabadkozik, és markából röstelkedve beejt a csészébe két kávészemet.

„Persze, hogy vannak terveim…” – Interjú egy feltételezett filmrendezővel

2006. december 15. – írta Felméri Péter

Závodszky P. Aladár, az Akadémia kitüntetett riportere azon a verőfényes csütörtöki délelőttön interjúra indulva véletlenül otthon felejtette a szemüvegét, de mivel már így is késésben volt, nem fordult vissza érte, remélve, hogy ez egyszer nélküle is boldogulni fog. Így, ha kicsit ziláltan is, de pontban fél tizenkettőkor bekopogott az ajtón…

Kard és... – Forgatási interjú az első erdélyi pornófilmről

2006. december 15. – írta Gáspárik Attila

Az erdélyi filmgyártás mindezidáig fehér területét szándékszik betölteni az a produkció, melynek a hetekben kezdődtek el a munkálatai. A Kard és fasza munkacímen futó film az első erdélyi magyar pornófilm szerepét fogja betölteni. A film alapjául Awas Albert falvédőszöveg-író hasonló című munkáját választotta Kotton György fiatal alkotó. A forgatási helyszínen, egy hegyi tisztáson beszélgettünk az alkotóval.

Az operatőr és a hígitott szesz árnyékában – Kretschmer Erik interjúja Grószmartoni Márton fókuszpullerrel

2006. december 15. – írta Jakab-Benke Nándor

Jó reggelt kívánok, Grószmartoni úr, egy filmes szaklaptól vagyok.

Filmrendező, kábítószer és őrület határán – Beszélgetés Csuja Lászlóval

2006. november 15. – írta Puskai Melinda

Sokféle művészeti ágban kipróbálta magát, mire megállapodott a hetedik művészetnél: filmeket rendez. Csupán 22 éves, de már több díjat is nyert kisfilmjeivel. Csuja László kezdőfilmes rendező számára a film többet jelent, mint azt a projektív illúziót, amit a mozi képes kiváltani a hétköznapi emberből.

A filmek legelső kritikusai – Beszélgetés Csákány Zsuzsa és Lemhényi Réka vágókkal

2006. november 15. – írta Stroján József

A két hölgy nemrég a Bem 1/2 10 nevű budapesti filmklub vendége volt. Néhány általuk vágott film részleteinek a vetítése után arról beszélgettünk, mit jelentett a vágás mestersége (művészete?) néhány évtizeddel ezelőtt, és mi a vágó feladata ma.

Legjobb, ha nem látszik, hogy van sminkes... – Beszélgetés Csabavölgyi Eta smink- és maszkmesterrel

2006. november 15. – írta Szirmai Márton

Van egy szakma, melynek a művelői közt a szakma sem oszt díjat Magyarországon, kárpótlásul azonban a színészek kegyeikbe fogadják őket, intim terüket és titkaikat osztják meg velük. Kicsit pszichológusok is. Egy tavaly véget ért forgatáson Lovasi András popidol főszereplő épp arról merengett, hogy életében egyszer járt fodrásznál, mert nem szereti, hogy állandóan dumálni kell közben, és még valaki buherálja is. Ezalatt Csabavölgyi Eta turkált a hajában, akit Lovasi mégis megszokott valahogy az egyhónapos együttlét során. Gothár-, Bacsó-, Fábry-filmek és számtalan külföldi produkció után Cseta még mindig aktív szakmabelinek számít.

Az asszisztens a rendező jobbkeze – Interjú Szekeres Károllyal

2006. november 15. – írta Dobolán Katalin

Volt már bühnés, ügyelő és másodasszisztens is, de Szekeres Károly elsősorban elsőasszisztensként vállal munkát magyar és külföldi produkciókban. Arról kérdeztük, milyen az ő szemszögéből a filmgyártás folyamata.

A városban zaj van, vidéken fűrészelnek… – Interjú Várhegyi Rudolf hangmérnökkel

2006. november 15. – írta Szirmai Márton

„Nagy szerencse, ha az ember azzal foglalkozhat amit igazán szeret.” Ezt egy terepszemle során mondta nekem egy Békés megyei boncorvos. Ugyanazzal a kíváncsi, élénk tekintettel beszélt szakmájáról, mint Várhegyi Rudolf, aki szintén vagdos, csak épp szervetlen anyagokat, dialógokat, hangsávokat. Rudolfot számos hazai rendező hívta már csapatába, például Péterek (Tímár, Gothár, Gárdos, Politzer) és Andrások (Muhi, Szőke, Kardos), no meg számtalan kisjátékfilm-rendező is. Különbség is van persze a boncorvosok halottai és Rudi hallottai közt. Utóbbiak közszemlére tétetnek.

Egy testre épített kézikamera – Beszélgetés Khin András, steadicam operatőrrel

2006. november 15. – írta Libor Anita

Khin András a Magyar Televízióban képezte magát segédoperatőrré, majd focus pullerként és kameramanként, illetve operatőrként dolgozott, mígnem, ahogy ő fogalmaz, belecsöppent a steadicam világába. 2000 óta több tucat magyar és külföldi nagyjátékfilmben és reklámban működött közre steadicam operatőrként, a HSC tagja.