Meyerowitz, a háziátok – Noah Baumbach: The Meyerowitz Stories (New and Selected)

2017. november 1. – írta Dobi Ferenc

Noah Baumbach se nem elég populáris, hogy tömegek imádják, se nem elég különc, hogy a hipszter kultúra a zászlójára tűzze, ám ismét bizonyította, hogy nem csak egy érzékeny művész és fantasztikus emberismerő, de páratlan filmkészítő is.

John Kramer halott, de nem élvezi – és mi sem – Michael Spierig, Peter Spierig: Jigsaw / Fűrész: Újra játékban

2017. október 30. – írta Polák Zsóka

Hét hosszú, fűrészmentes évnek kellett eltelnie, hogy ismét leporolják John Kramer jól tejelő hulláját, megolajozzák a kis nevető bohóc biciklijét, és ismét szorult helyzetben, egy diktafon társaságában ébredjenek a szerencsétlen kiszemeltek. Bárcsak maradt volna az utóbbi a sufniban, az előző meg a föld alatt.

Könnycsepp az esőben – Denis Villeneuve: Blade Runner 2049 / Szárnyas fejvadász 2049

2017. október 6. – írta Rácz Viktória

A Szárnyas fejvadász 2049 hipnotikus látványvilágú sci-fi, mely folytatásként ugyan megállja a helyét, csak arról feledkezett meg, hogy napjainkban már nehezebb újat mondani a robot-lélektanról, mint három évtizeddel ezelőtt.

Az alagút végén a sötétség – Niels Arden Oplev: Flatliners / Egyenesen át

2017. október 2. – írta Jakab-Benke Nándor

Van egy applikáció, amelyik megmondja, hogy mikor lehet kimenni pisilni egy film alatt úgy, hogy ne maradjunk le semmi fontosról. Az Egyenesen át alatt bármikor kimehetünk, sőt, a filmnek mind a 110 percet a vécén tölthetjük. Lehet, hogy jobban járunk.

A szegény ember James Bondja – Michael Cuesta: American Assassin / Amerikai bérgyilkos

2017. szeptember 15. – írta Tóth Menyhért

Verőfényes nyári napsütés. Békésen hullámzó tenger. Homokos part. Lágy zene. Szerelmes fiatalok. Kell-e több egy tökéletes lánykéréshez? Ha így kezdődik egy akció-thriller, a válasz természetesen igen. Az Amerikai bérgyilkos készítői pedig mindent el is követnek azért, hogy az idilli romantikázás egy csapásra sokkoló fegyverropogásba, vérbe és rémült sikolyokba fulladjon. A nyitójelenet utáni játékidő pedig a totális unalomba.

Anyám kínja – Darren Aronofsky: mother! / anyám!

2017. szeptember 13. – írta Dobi Ferenc

Az anyám! újabb bizonyíték arra, hogy Aronofskynak nem kellene erőltetnie az önálló forgatókönyvírást, mert bár rendezőnek kiváló, minél nagyobb alkotói szabadságot élvez (legyen szó pénzügyi vagy kreatív szabadságról), annál hajlamosabb felperzselődni saját ambícióiban. 

Öt hang és egy francia rendező – Csapón kívül 23.: Steven Spielberg: Close Encounters of the Third Kind / Harmadik típusú találkozások (1977)

2017. szeptember 9. – írta Jakab-Benke Nándor

Negyvenéves a film, ami Ray Bradbury szerint a világ legjobb sci-fije, és aminek köszönhetően az ufók már nem rosszindulatú zöld lények, hanem valami transzcendens élményt is hordozhatnak. Az amerikaiak ráadásul újra találkozhatnak harmadik típusilag Spielberggel: a filmet újra a mozikba dobták 4K-ban.

Érzelgős elidegenítés – az amerikai „quirky cinema” filmjei

2017. szeptember 1. – írta Rácz Viktória

A quirky szónak nincs pontos magyar fordítása, a szótári definíció szerint jelentése „szokatlan és furcsa, egyben vonzó és érdekes”. Nehéz felismerni, hogy hol kezdődik a quirky film, ugyanis quirky jelzővel rengeteg indie filmet lehet jellemezni, ám nem mindegyikük tartozik a filmesztéták által meghatározott quirky cinemához.

A Pankráció Bámulatos Hölgyei – Liz Flahive, Carly Mensch: GLOW

2017. augusztus 31. – írta Pernecker Dávid

Ez a női birkózásról szóló sorozat nem is a női birkózásról szól. Azaz nem csak arról.

Amcsi gyártmány – Doug Liman: American Made / Barry Seal: A beszállító

2017. augusztus 29. – írta Jakab-Benke Nándor

Akik spórolni szeretnének a mozijegyen (és a hollywoodi kasszákat elnézve egyre többen vannak), azok igazán kezet csókolhatnának az amerikai filmek előzeteseit készítő vágóknak. Ezek a trailerhuszárok hodorozás nélkül spoilerezik le a filmeket, úgy, hogy még felháborodni sincs időnk. Ilyen „elspoilerezett” film a Barry Seal is.