Magyar mesterművek

A zseni bukása – Huszárik Zoltán: Csontváry (1980)

2017. július 1. – írta

Huszárik Zoltán második és egyben utolsó nagyjátékfilmje az elátkozott filmtervek közé tartozott, de a sok csapás ellenére is elkészült a rendező halála előtt. A Csontváry persze korántsem életrajzi film, inkább egy monumentális, ám kissé széteső mozgóképes ars poetica, amelybe Huszárik minden vívódását igyekezett belesűríteni a nagy művész és a társadalom ellentmondásos kapcsolatáról. A lesújtó kritika végül visszaigazolta félelmeit a kortársak kíméletlen ítéletével kapcsolatban. 

Naptártól független állandó fagy – Kovács András: Hideg napok (1966)

2017. április 8. – írta

A könyörtelenül múló idő, a történelmi véletlen és a sorsszerűség együtt annak érdekében léptek fel most, hogy Kovács András sajnálatos elmúlása kapcsán újból aktuális legyen beszélni a Hideg napokról. A film, és nyilván az alapját képező Cseres Tibor-regény is a magyar modernista hullám két kiemelkedő alkotása, ám az egyéni és kollektív háborús felelősség politikai mondanivalója mellett olyan formanyelvi újítást is jelentenek, amely túlterjed a keretek közé szorítható élménynél.

Reflexió vs. fikció – Zolnay Pál: Fotográfia (1973)

2017. március 4. – írta

Nem igazán szükséges felvázolni a filmtörténeti környezetet ahhoz, hogy a Fotográfiát mint mesterművet a helyén tudjuk kezelni, hiszen 45 év után sem veszített erejéből, sőt, olyan üzenetet fogalmaz meg, ami ma talán még jobban releváns, mint a 70-es években.

Mi – Gábor Pál: Angi Vera (1979)

2017. január 14. – írta

Gábor Pál 1979-es Angi Verája nem csupán elfordulás a 70-es évek magyar filmjének esztétizáló törekvéseitől, de egyben az évtizedforduló környékén felbukkanó „ötvenes évek-filmek” hullám egyik nyitódarabja is.

Hazátlanság képbe zárva – Bódy Gábor: Amerikai anzix (1975)

2016. december 29. – írta

Bódy Gábor első játékfilmje, az Amerikai anzix (1975) egy pszeudo-történelmi film. Idő és filmtörténeti utazás, amely az 1848-as szabadságharc katonáinak életét idézi úgy, hogy megpróbál a film születéséhez is közel kerülni és antikolt, korabeli amatőr felvételek hatását próbálja kieszközölni a 70-es évek technikai adottságait használva.

Milyen mély a Nyúlbélák ürege? – Fábri Zoltán: Isten hozta, őrnagy úr! (1969)

2016. november 25. – írta

Sokféleképpen lehet a háborúról, vagy éppen annak hatásairól értekezni. Megmenthetjük Ryan közlegényt, kacaghatunk a 22-es csapdáján, rácsodálkozhatunk Hans Landa kegyetlenül eszes eszmefuttatásaira, vagy éppen élvezhetjük a napalm szagát korán reggel. Lehet szomorúan, drámaian, véresen, vidáman, szívbemarkolóan vagy naturalistán. Vagy esetleg megnézhetjük, hogy mit művel az emberrel, mint ahogy teszi ezt A szarvasvadász, a Rambo (szigorúan az 1. rész), vagy éppen az Örkény-Fábri-Latinovits trió és az Isten hozta, őrnagy úr!

„Halálos tavaszok miazmája” – Kalmár László: Halálos tavasz (1939)

2016. október 19. – írta

Zilahy Lajos Halálos tavasz című regénye 1922-ben jelent meg, s bár megjelenése után többször felmerült a megfilmesítés gondolata (a Star filmgyár 1925-ben dolgozott a forgatókönyvön; egy 1931-es rövid hír a „a nyolcfelvonásos mozidráma” mozicenzúra általi betiltását közli; 1936-ban Muráti Lili, Tolnay Klári és Vértes Lajos főszereplésével tervezik filmre vinni), végül 1939. december 21-én tartották a ma ismert verzió díszbemutatóját.

A metszet, amelyen Törőcsik Mari ránéz Darvas Lilire – Makk Károly: Szerelem (1971)

2016. szeptember 16. – írta

Negyvenöt év után idén a Szerelem visszatért Cannes-ba, most épp a Cinefesten vetítik, nemsokára pedig a Filmtettfeszt nézői is (újra)ismerkedhetnek a felújított kópiával. Egyúttal új filmtörténeti sorozat indul a Filmtetten: Magyar százhúszak névvel a magyar filmgyártás első százhúsz évének legjobb százhúsz alkotásáról közlünk írásokat.

Szűrő
Rovatok
Cikksorozatok
Filmműfajok
Tematikák

Friss film és sorozat

Szavazó

Melyik filmnek drukkolsz az idei Oscaron?

Szavazó

Melyik filmnek drukkolsz az idei Oscaron?

Friss film és sorozat