Sylvester Stallone: Rocky Balboa Sylvester Stallone: Rocky Balboa

Lét és Időt

Sylvester Stallone: Rocky Balboa

ÉRTÉKELD A FILMET!
Rocky Balboa
Sylvester Stallone
2006

A Filmtett szerint: 7 10 1

7

A látogatók szerint: 0

0

Szerinted?

0

Vajon emlékszik-e még valaki a hetvenes években megjelent, a nyolcvanasban felvirágzott, a kilencvenes években barokkosan túlburjánzott és azóta csendesen elhalt klasszikus akciófilmekre? A legyőzhetetlen hős másfél órás, oly könnyűnek látszó, végül az utolsó nagy leszámolásban csúcsosodó küzdelmére? Rambo, John McClane, James Braddock, a Steven Seagal-összes öröksége valahogy kiesett a kortárs hollywoodi mainstreamből.

Bár a Rocky, talán az első részt leszámítva, elsősorban sportfilm, főhőse mégis a fenti figurák közé sorolható, nemcsak a Rambótól is elválaszthatatlan Stallone miatt, hanem a hős tökéletes szimbólum-volta miatt is. Rocky küzdelmei, akár egyéni érvényesülését, akár valamilyen Toldi Miklós-szerű nemzeti önérzet megvédését célozzák, hangsúlyosan a kisember felemelkedésének példái. Kockáztassuk meg azt a hipotézist, hogy az amerikai álom tematikája, akár pozitív, akár negatív előjellel, ugyancsak elfelejtődött az aktuális filmgyártásban és nemcsak.

Mi történik a hőssel, ha elvesszük mögüle az ügyet, a sokszor tézisszerűen is meghatározott ideológiát? Ez a Rocky Balboa alaphelyzete; a kiöregedett bokszoló visszavedlik mindenki Rockyjából, a szimbólumból, aminek a filmben és nemrég az úgynevezett valóságban is szobrot emeltek, a már szánni valóan átlagos étteremtulajdonos Rocky Balboa bőrébe, majdnem ugyanoda, ahonnan elindult. A film az első rész sémáját követi, ismét van egy legyőzhetetlen és éppen ezért népszerűtlen bajnok, aki esélyt ad neki, egy utolsó nagy meccset.

Sylvester Stallone: Rocky Balboa

Az öreg hős számára már nem a hírnév, a kiemelkedés a tét, a Nagy Meccs számára metafizikai fontosságú. Ha a Hőst a harc teszi hőssé, a tétlen exhős számára nem marad más, mint a saját hős-voltára való rákérdezés, ami külsőleg ugyanúgy valaki képének péppé verésében nyilvánul meg, csak az indítékai filozofikusabbak. Lételméleti balhorgok és identitáskereső jobbegyenesek jelentik az utolsó meccset, amiben eldől, hogy képes-e a hős felülkerekedni a végső ellenfélen, az öregségen, a feledésen és megtalálja-e a hős-szerep mögött igazi hős-identitását.

Rocky visszatérése egyben a címszerep mellett a film forgatókönyvét és rendezését is jegyző Stallone visszatérése is. Érezhetően az első film sikeréhez és jó részeihez próbál visszanyúlni, leporolni és újrafényezni a bálványt a közönségfilm keretein belül. Elsősorban tehát ismét a főhős emberi oldala kerül a központba, kiszolgáltatottsága, elhidegült viszonyai és a külvárosi környezet helyenként túlbeszélt, néha viszont meglepően jó érzékű rajza. A rendező Stallone megteremti az ideális környezetet színészi képességei számára, és gonoszkodva megjegyezhetjük ugyan, hogy nem egyértelmű, mikor játssza rosszul a szerepet és mikor színészkedik rosszul a szereplő a filmben, de összességében tűrhető, sőt hihető az alakítása, ami mondjuk a Dredd bíró után nagy szó.

Sylvester Stallone: Rocky Balboa

Mindenképpen megbecsülendő az a finom irónia, amivel Sly a maga alkotta pop-ikont kezeli, bár néha gyanús, hogy most ezt tényleg komolyan gondolja-e. Gondolom, vagyunk egy páran, akik a szomorú bulldogtekintetű ökölvívó filmjein nőttünk fel, nos, azoknak most mindenképpen érdekes élmény lesz az elmaradhatatlan lépcsőn szaladós jelenet a maga apró poénjával. A sablonos jelenetek pedig érdekes módon nem zavaróak, ha a ruhatárban hagyjuk a bölcsészgarbóval járó sznobizmust és nem feledjük el, hogy egy Rocky-filmet nézünk, amit nem kell nem érteni és titkon unni ahhoz, hogy társaságban is kijelenthessük, hogy tetszett.

A Rocky Balboa nem újítja meg a sportfilm műfaját, nem értelmezi gyökeresen át a sorozatot, viszont mindenképpen kellemes csalódás, becsületesen megcsinált családi mozi és méltó lezárása (reméljük) a popkultúra egyik kissé idejétmúlt, de kedves eposzának.

Na de mi van akkor, ha megígérjük, hogy legfeljebb heti egy hírlevelet küldünk, és mindegyik hasznos lesz?

Na de mi van akkor, ha megígérjük, hogy legfeljebb heti egy hírlevelet küldünk, és mindegyik hasznos lesz?

A Filmtett szerint:

7

A látogatók szerint:

0

Szerinted?

0

Friss film és sorozat

  • A szomorúság háromszöge

    Színes filmdráma, 147 perc, 2021

    Rendező: Ruben Östlund

  • Fekete Párduc 2

    Színes fantasy, képregényfilm, 161 perc, 2022

    Rendező: Ryan Coogler

  • Azt mondta

    Színes filmdráma, történelmi, 129 perc, 2022

    Rendező: Maria Schrader

  • A döntés

    Színes dokumentumfilm, 79 perc, 2022

    Rendező: Vízkelety Márton, Ugrin Julianna

  • A Fabelman család

    Színes életrajzi, filmdráma, 151 perc, 2022

    Rendező: Steven Spielberg

Szavazó

Melyik a kedvenc életrajzi filmed a közelmúltból?

Szavazó

Melyik a kedvenc életrajzi filmed a közelmúltból?

Friss film és sorozat

  • A szomorúság háromszöge

    Színes filmdráma, 147 perc, 2021

    Rendező: Ruben Östlund

  • Fekete Párduc 2

    Színes fantasy, képregényfilm, 161 perc, 2022

    Rendező: Ryan Coogler

  • Azt mondta

    Színes filmdráma, történelmi, 129 perc, 2022

    Rendező: Maria Schrader

  • A döntés

    Színes dokumentumfilm, 79 perc, 2022

    Rendező: Vízkelety Márton, Ugrin Julianna

  • A Fabelman család

    Színes életrajzi, filmdráma, 151 perc, 2022

    Rendező: Steven Spielberg