Kedvenc filmjeink 2018-ból

Nem minden évben készítünk toplistát, de amikor készítünk, akkor az utolsó percig húzzuk, hogy minél több filmet lehessen bepótolni. Idén a szűkebb értelemben vett szerkesztőség mellett a rendszeresen közlő szerzőinket is megkérdeztük, hogy melyek voltak azok a filmek, amelyeket az idén leginkább szerettek. Nemcsak mozis, hanem másféle (értsd: sztríminges-netflixes) bemutatók is szóba jöhettek, és persze olyan filmek is, amelyek tavalyiak ugyan, de a magyarországi vagy romániai mozikba csak idén érkeztek (jellemzően pont az Oscar-jelöltek). A leginkább utált filmek listája is érkezik hamarosan, nadeviszontakkor íme, idei kedvenceink!

  • Image
    #13

    Futottak még, avagy ezek a filmek kaptak legalább két szavazatot:

    Isle of Dogs / Kutyák szigete; Lucky; Zimna wojna / Cold War / Hidegháború; A Quiet Place / Hang nélkül; The Death of Stalin / Sztálin halála; Avengers: Infinity War / Bosszúállók: Végtelen háború; Utøya 22. juli / Utoya, július 22.; Csuklyások - BlacKkKlansman; Suspiria / Sóhajok.

    Futottakfutottak mégmég, avagy ezeket a filmeket szerette egy-egy ember nagyon, de egyedül maradt a véleményével:

    Ready Player One; Ruben Brandt, a gyűjtő; Visages, villages / Faces, Places / Arcélek, útszélek; The House That Jack Built / A ház, amit Jack épített (érdekesség: ez a film az egyetlen, amelyik a legjobb és a legrosszabb filmek lajstromában is felbukkan – Lars von Trier valószínűleg pont ennek örül a legjobban).

  • Image
    #12

    Aneesh Chaganty: Searching / Keresés

    „Olyan érzés, mintha valami teljesen új dolgot látnánk. Hiszen bizonyos szempontból így is van, ugyanis bár a történet nem, a formanyelv merőben eltér az eddig megszokottól. Ami pedig igazán megdöbbentő, hogy befogadóként egyáltalán nem okoz nehézséget hozzászokni a film által felállított szabályokhoz.”

    Rácz Viktória

  • Image
    #11

    Paul Schrader: First Reformed / A hitehagyott

    „Schrader műve kevesebbet akar markolni, de végül többet fog: istenkeresése lényeglátóbb, koncentráltabb, kíméletlenebb, ezért érthetőbb és érezhetőbb is. A hitehagyott tartalmában, elméleti felépítettségében és stílusában is megingathatatlan, kikezdhetetlen mestermű.”

    Pernecker Dávid

  • Image
    #10

    Sean Baker: The Florida Project / Floridai álom

    „Sean Bakernek megint összejött a bravúr: a Tangerine után a Floridai álommal is olyan mámorító csodát rendezett, hogy csak a moziból kitámolyogva fogjuk fel, milyen nyomasztó mesét mondott nekünk.”

    Soós Tamás

  • Image
    #9

    Ethan és Joel Coen: The Ballad of Buster Scruggs

    „Coenék történetei ugyanis hiába álcázzák magukat novelláknak, valójában inkább olyanok, mint a klasszikus kínai tanmesék: volt egy ember, aki bankot rabolt, ezért felakasztották. A történetek azonban pont ezért nem is érnek véget igazán és akaratlanul is átvisszük őket a következő epizódba, ahol még akkor is gondolkodunk rajtuk, amikor a másik már bőven elkezdődött.”

    Verpeléti András

  • Image
    #8

    Szilágyi Zsófia: Egy nap

    „Minden bizonnyal az anyai létet meg nem tapasztalt nézők is képesek szimpátiát érezni az Egy nap eleinte csupán reagáló, a későbbiekben viszont egyre inkább kezdeményező főszereplője iránt – még ha nem is a szó leghagyományosabb értelmében.”

    Majsa Barbara

  • Image
    #7

    Samuel Maoz: Foxtrott

    „A Foxtrott több lényeges kérdést vet fel, melyek közül egy képezi az izraeli kritika tárgyát, éspedig a „miért is harcolunk mi itt?” dilemmája. Izrael vallási- és állampropagandája, alapvető egzisztenciális dogmája ezt a típusú kérdésfelevetést elutasítja, tabuként kezeli. Maoz itt nekimegy a hagyománynak, a kormánykommunikációnak, végeredményben az atyaúristen üzenetének, tehát a zsidó nép történelmi sorsának is, de teszi ezt az egyéni sors kapcsán filozófiai kérdések boncolásával, amit egy amerikai tánccal ábrázol.”

    Ferenczi Szilárd

  • Image
    #6

    Bo Burnham: Eighth Grade

    „A filmet a görnyedt kis vállain cipelő Elsie Fisher – aki a forgatás miatt épp a 8. osztály második felét hagyta ki – páratlanul őszinte, kitárulkozó, minden rezdülésében átgondolt, lenyűgöző alakításával éri el, hogy a gyermekség és a tinédzserség közt húzódó senkiföldjén vele együtt lélegezzünk, sírjunk és nevessünk.”

    Pernecker Dávid

  • Image
    #5

    Paul Thomas Anderson: Phantom Thread / Fantomszál

    „...Daniel Day-Lewis a method acting élő szobra, együtt él és lélegzik a szerepeivel, még a visszafogottságot is olyan iszonyatos erővel és alázattal tudja átadni, ahogy nagyon kevesen. [...] Nehéz szívfájdalom nélkül nézni a filmet, és elvonatkoztatni attól, hogy valószínűleg tényleg most láttuk utoljára a vásznon.”

    Polák Zsóka

  • Image
    #4

    Alex Garland: Annihilation / Expedíció

    „...az, hogy néha bűzlik az olcsó CGI, sok mindent nem változtat a lényegen. Azon, hogy az Expedíció egy mély, rétegzett, szép, ambiciózus és nehéz film, veretes sci-fi műremek, amit akár már most is a műfaj új klasszikusaként lehetne emlegetni.”

    Pernecker Dávid

  • Image
    #3

    Luca Guadagnino: Call Me by Your Name / Szólíts a neveden

    „A Szólíts a neveden így bátran nevezhető az ezredforduló utáni felnövés-mozik egyik legjobban sikerült darabjának, mely bár a felszínen egy homoszexuális viszony kibontakozását mutatja be, valójában az első szerelem univerzális, korosztályokat és nemeket figyelmen kívül hagyó erejéről szól.”

    Tóth Menyhért

  • Image
    #2

    Alfonso Cuarón: Roma

    „Cuarón történetének majdnem minden pontja úgy jelenik meg a filmben, ahogy azt a Gravitáció Oscar-díjas rendezője gyerekként átélte. Ezt a személyességet Cuarón minden szinten meg akarta tartani: a film rendezésén és írásán kívül ő volt a Roma operatőre és Adam Gough mellett a vágója is. A forgatókönyvet rajta kívül senki más nem ismerte, így a többségében amatőr színészek csak az adott forgatási napon szembesültek a következő cselekménnyel.”

    Rakita Vivien

  • Image
    #1

    Martin McDonagh: Three Billboards Outside Ebbing, Missouri / Három óriásplakát Ebbing határában

    „A jelenetek tragikomikumba és abszurdba tartó humorral vannak feltöltve: a szereplők komolyságukban lesznek nevetségessé, de sosem önmagukban, hanem mindig a helyzetnek köszönhető esendőségek következtében. Míg a McDormand által alakított Mildred Hayes végig a szimpátiánkat élvezi, azért azt észre kell vennünk, hogy ő is ezen kaszálókon nevelkedett satrafa, akinek az emberi jogok frontján talán inkább a lövészárokban kushadva kellene meghúznia magát.”

    Beretvás Gábor

 

Friss film és sorozat

Szavazó

Melyik filmnek drukkolsz az idei Oscaron?

Szavazó

Melyik filmnek drukkolsz az idei Oscaron?

Friss film és sorozat