Európát a Balkánra! Egy kamaszodó filmfesztivál vágyai – 12. Palicsi Nemzetközi Filmfesztivál, 2005. július 17–23.

2005. szeptember 15.

Egy parányi vajdasági fürdőváros sétányai mellett, mélyen a lombok mögött, egy ósdi kőszínpadra emlékeztető pódiumnál árnyak szaladgálnak, hűvös nyári éjszaka van, apró szúnyogcsípések a bőrön, s a sötétben néha nagy sóhajok, máskor elegáns kacajok... Egy nyári nyitott színpad vásznán idén ismét az európai filmek színe-java elevenedett meg, s többezer nézőt kötött le az immár tizenkettedik alkalommal megrendezett palicsi filmfesztivál.

Színtiszta élet és szépséges igazság – A dán filmek győzelme Lars von Trier nélkül – Dán Filmhét – Budapest, Pécs, 2005. március 10–16.

2005. május 15.

Dánia. Mi jut eszedbe elsőre? Skandináv ország, hideg, Andersen, kikötők, kis hableány, papírházak, legó... Nos, ez a felsorolás biztosan megváltozott az utóbbi évtizedben, hiszen a lista mindenképpen bővült Lars von Trier nevével. Pár éve pedig nem csupán egy képviselője, de az egész filmgyártás helyet kapott az asszociációs játékban, s maga a dán film került fel a listára. Persze az, hogy e nemzet filmjei szinte berobbantak a filmes köztudatba, nem érdemtelenül történt, igenis kivívták maguknak ezt az elismerő pozíciót. Ma pedig már ott tartunk, hogy lassan hagyománnyá válik, hogy minden évben egy teljes hétre térdre borul a budapesti Művész mozi e kis északi ország mozgóképei előtt.

Mozaikkockák egy fesztiválról – 12. Titanic Nemzetközi Filmfesztivál – Budapest, 2005. március 31–április 10.

2005. május 15.

A Filmdokk, a dokumentumfilmes szekció címe érdekes metaforává vált a levetített filmek miatt, hiszen a dokk a megérkezés helye és a menekültek lehetséges célja, ahol minden összesűrűsödik.

Sorstalan játékfilmpaletta – 36. Magyar Filmszemle – Budapest, 2005. február 1–8. – Játékfilmek

2005. március 15.

Az idei filmszemle rengeteg meglepetéssel fogadta nézőit. A humor és – a játékfilmes zsűri szavaival élve – az alkotói düh mindenképpen értékelendő a bemutatott alkotásokban. Úgy tűnik azonban, a magyar filmgyártás hadilábon állt a történetmeséléssel az elmúlt évben. A forgatókönyveket a rendezők írják – talán ezen csúszhatnak el a filmek. A zsűrik mégis kiosztották minden díjukat, úgyhogy akad értékelendő a magyar filmben.

Hullámzó értékek vagy értékes hullámok? – Egy lelkes csapat munkája, hogy Toto és Alfredo álma ne vesszen a Dunába…

2005. március 15.

A Dunát mintázó két óriási hullám díszíti az épület tetejét, a portai beléptető rendszerben szúrós tekintetű biztonsági őrök ellenőriznek, majd a negyedik emeleten a falakat borító klasszikusok és új irányzatok filmplakátjai kalauzolnak a helyes irányba. Amikor meglátom az új Kusturica-filmet, Az élet egy csodát népszerűsítő képet, érzem, hogy jó helyre érkeztem, s láss csodát: a vele szemben levő ajtó nyílik a Duna Televízió filmszerkesztőségébe. (Mint később kiderült, minden egyes plakátnak indokolt helye van…)

Animációs rekviem, azaz a botanikus karikaturista esete a kávéscsészékkel – Priit Pärn, az észt rajzfilmguru

2005. március 15.

Az alacsony, szemüveges és kopasz Pärn maga is olyan, mintha egy rajzfilmből csöppent volna elénk, s csípős humorával, lenyűgöző karakterével hamar belopta magát mindenki szívébe. Az AniFest2 izgalmas versenyprogramja és a szórakoztató kísérőrendezvények közül ritka ínyencségnek számított a két kilencven perces Priit Pärn-retrospektív összeállítás.

Vigyázat! Csúszik! – Menekülés a rövidfilmbe – 6. Banán Rövidfilmfesztivál

2005. február 15.

A budapesti avantgárd épületegyüttes szívében leltek menedéket a „rövidfilmbe menekülők" a legutóbbi Banán Filmfesztiválon. Csak talán az nem volt teljesen egyértelmű, hogy kinek, honnan és hova kellett volna menekülnie...

Többdimenziós cyberünnep – AniFest 2 – Nemzetközi Animációs Filmfesztivál

2005. február 15.

December 2. és 4. között a budapesti Uránia Filmszínház megnyitotta kapuit az animációs filmek rajongói előtt, s a vásznak felett papírfigurák, bábok, szokatlan terek és formák vették át a hatalmat, rajzolt könnyek hullottak, háromdimenziós poénok röpködtek. Kicsik és nagyok, profik és amatőrök egy helyen találták meg a tartalmas szórakozást a SzimplaFilm által ezúttal másodszor megrendezett háromnapos nemzetközi animációs filmfesztiválon, az AniFest 2-n.

Tudatlabirintus – Janisch Attila: Másnap

2005. január 15.

Vajon hol kezdődik a bűn? Egyáltalán van-e eleje és vége, vagy egyszerűen csak ott bujkál mindenkiben anélkül, hogy tudnánk róla? Lét és nemlét filozófiája egy behatárolhatatlan időben, térben, egymásra csúszkáló valóságszinteken Janisch Attila legújabb nagyjátékfilmjében, a trilógia záróakkordjában, a Másnapban.