Szűkszavúan közölte tegnap a RomâniaFilm mozihálózata, hogy a hónap végére kettő híján minden mozija bezár.
„Sajnálattal kell értesítenem [Önöket], hogy a karácsonkői (Piatra Neamț-i) Cinema Mon Amour és a kolozsvári Florin Piersic mozin kívül március végéig minden mozink bezár. A közmű-szolgáltatások költségei és az alacsony nézőszám rákényszerít bennünket erre az ideiglenes megoldásra az anyagi veszteségeink csökkentése végett” – áll a heti moziműsort szokás szerint meghirdető körlevélben.
A mellékelt vetítési rend ugyanakkor már csak a március 11. és 17. közötti, kolozsvári és a karácsonkői programot tartalmazza, a szebeni Művész mozi, a zsilvásári Sergiu Nicolaescu mozi, a craiovai Patria mozi, a bukaresti Európa mozi táblázata teljesen üres. (A R.A.D.E.F. honlapja szerint további három mozi, a craiovai Modern, a pitești-i Sebastian Papaiani és a botoșani-i Unirea tartozik még az igazgatósághoz.)
A R.A.D.E.F. RomâniaFilm (teljes eredeti nevén Regia Autonomă de Distribuire și Exploatare a Filmelor „RomâniaFilm”) működtette az utolsó, még megmaradt régi, hagyományos, állami mozikat Románia-szerte. 1990-ben még több mint 600, állami tulajdonban levő moziteremért, szabadtéri helyszínért és az azokhoz tartozó ingatlanokért, valamint 5000 alkalmazottért felelt. A termek száma 2002-re 415-re, újabb négy év alatt 317-re csökkent.
A R.A.D.E.F.-mozik egy részét (2006-ban az összes mozi kb. felét, 160-at) különféle cégeknek adták bérbe, amelyek nem feltétlenül használták vetítési célokra a termeket: bárokat, szórakozóhelyeket, kávézókat, ruhaboltot, autószervízt és egy csomó egyebet alakítottak ki a bel- vagy kültéri egységekben. A bérlők több esetben felújították, saját céljaik szerint modernizálták a helyiségeket, a befektetéseik költségeinek a térítését pedig – olykor jogi úton is – a fizetni nem akaró R.A.D.E.F.-től követelték.
2008-ban egy decentralizáló kormányhatározat alapján a R.A.D.E.F.-mozik mindenütt a helyi tanács irányítása alá kerültek. Az igazgatóság szerint a 279 intézmény közül ekkor már 93 „évek óta” zárva tartott, 149 jogi helyzete pedig „zavaros” volt. A bezárt mozikban, ingatlanokban időközben olyan tragikus állapotok alakultak ki, amilyenekről a kolozsvári raktár kapcsán is beszámoltunk 2013-ban. (Utóbbi megmentéséért a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál csapata gyűjtést indított, több mint 9000 euróból újították fel a raktárt.)
2005 novemberére a moziigazgatóság 5 millió lejes adósságot halmozott fel, egy évre rá ez a hátrálék feleződött, 2018-ra pedig a mindössze 12 moziteremből álló hálózat nyereségesen működött – írta akkor a Mediafax hírügynökség. Erre hivatkozva a cikk megjelenésekor a R.A.D.E.F. éppen az adóhatóság által kezdeményezett csődvédelmi eljárás ellen tervezett fellebbezni.
„A RADEF problémái nem újak, legalább több mint egy évtizede adósságot halmoz fel – írtuk 2018-ban. – Összesen mintegy 25 millió lej tartozása van az adóhatósággal és magánvállalkozókkal szemben, ennek nagy részét az adóhatósággal szemben halmozta fel, ezért a bukaresti IV. kerület adóhivatala 2016-ban kezdeményezte a fővárosi törvényszéken a vállalat elleni csődvédelmi eljárást. Az adósságot a RADEF az évek során halmozta fel úgy, hogy 2011-ben 6,7 millió lejjel tartozott 7,5 millió lej árbevétel mellett. A tartozás főleg 2012 után ugrott meg, hiszen egy évvel később 7,5 millióról 10,2 millióra nőtt, 2015-ben már elérte a 19,8 milliót, ahhoz, hogy 2016-ban 22,4 millió lejre emelkedjen. Az árbevétel nagyjából stagnált, hiszen a 2011-es 6,4 millió lej éves árbevételt sikerült 2012-ben 8,3 millióra növelni, de azután visszaesett 6 millió alá, hogy aztán 2016-ban ismét 6 millió fölé tornázzák.” (Borbély Tamás teljes írása elérhető itt.)
A 2016-ban indított eljárás évekig elhúzódott, de a bíróság nem mondta ki az igazgatóság felszámolására vonatkozó döntést. Az ügy legutóbbi fejleménye a pandémia idején született: a R.A.D.E.F.-mozik 2020. március 15-én országszerte bezártak a világjárvány miatt, átszervezésük kapcsán augusztusban született egy részletes dokumentum. Most pedig a megmaradt mozik nagyrésze is bezárni kényszerül a közmű-szolgáltatások költségeinek növekedése és a közönség megfogyatkozása miatt.
