Sikeresnek értékelte a magyar film megújításáért tett elmúlt egy évi erőfeszítéseket Andrew G. Vajna az Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottságának csütörtöki filmszakmai meghallgatásán. (MTI)
A nemzeti filmipar megújításáért felelős kormánybiztos felidézte: arra kapott megbízást, hogy a magyar film jövőjére dolgozzon ki koncepciót, de miután kiderült, hogy a Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMKA) 10,6 milliárd forintos adósságot halmozott fel, először a múlttal kellett foglalkoznia. Mint elmondta, úgy tűnik, hogy sikerül megállapodni mind a bankokkal, mind a filmkészítőkkel; eddig három pénzintézettel és 8–10 producerrel írtak alá szerződést.
Vajna a filmtörvény parlament előtt lévő módosításáról szólva rámutatott: a javaslat szerint ezentúl nem a költségvetéstől függene a magyar filmre jutó állami finanszírozás nagysága, mivel az a hatoslottó játékadójából történne 2012-től.
A filmtámogatási rendszer átalakítása kapcsán beszámolt arról, hogy műfajok alapján osztották el az MMKA feladatait, így például a dokumentumfilm a közmédiához került, a játékfilmek pedig az általa vezetett Magyar Nemzeti Filmalaphoz (MNFA).
Eddig több mint százan érdeklődtek az MNFA pályázatai iránt, és 25-en adtak be forgatókönyvet – közölte a kormánybiztos.
Kisfaludy András, a Magyar Dokumentumfilm-rendezők Egyesületének nevében arra hívta fel a figyelmet, hogy a dokumentumfilmesek számára másfél éve nem írtak ki pályázatot, így az elmúlt két évben nem született dokumentumfilm a hazai történésekről, sem a természeti katasztrófákról, sem az azokat követő társadalmi összefogásról.
Demeter István, az Art Mozi Egyesület alelnöke elmondta: a magyar artmozihálózat számos fontos intézménye már bezárt, csődbe ment vagy átállt a kereskedelmi mozizásra. Szerinte ahhoz, hogy helyreálljon a megsérült hálózat és a magyar film korszerű körülmények között kerüljön a közönség elé, a jelenlegi támogatás többszörösére lenne szükség.
Schubert Gusztáv, a Filmvilág főszerkesztője szerint mire a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) támogatása megérkezik, a szakma mérvadó lapjai megszűnnek. Leszögezte: a magyar film talpra állásában, a nemzetközi eredményekben a filmtörténetírás és a kritika is fontos szerepet vállalt.
Elek Judit rendező, producer a betarthatatlan határidőket kifogásolta, valamint nehezményezte a megszűnt normatív támogatásokat és az eltűnt koprodukciós keretet.
Lényegében egy állami filmproduceri irodát hozna létre a filmtörvény tervezett módosítása – vélte Karácsony Gergely (LMP). A kulturális bizottság alelnöke az új filmtörvény vívmányának nevezte, hogy noha az eddiginél alacsonyabb, de fix támogatást biztosítana a hazai filmszakmának. Szerinte azonban az MNFA pályázati kiírásai nincsenek összhangban a jelenleg hatályos filmtörvénnyel, semmilyen összeférhetetlenségi szabályt nem tartalmaznak például.
L. Simon László az általa vezetett NKA szerepére is kitért, hangsúlyozva, hogy a mozik árbevételére kivetni tervezett 3 százalékos járulékból várt 300 millió forintból az artmozikat és a fontos kulturális szerepet betöltő vidéki mozikat fogják támogatni. Az NKA nem mond le a filmes folyóiratok támogatásáról sem – fűzte hozzá.
Szőcs Géza kultúráért felelős államtitkár a „kétfejű" filmtámogatási rendszer megszüntetésének szándékával indokolta, hogy miért nem kapott szerepet a kulturális tárca a filmfinanszírozásban. Elmondta, idén szinte csak a NEFMI támogatásával készültek filmek, 500 millió forintból.
Mint fogalmazott, Európában több finanszírozási modell létezik, de közös probléma, hogy az európai film iránti „féltő gondosság", a ráfordított pénzek hatékonysága megkérdőjelezhető. A filmszakmai döntőbizottságról úgy vélekedett, hogy abban a szakma legjobbjai kaptak helyet. Az összeférhetetlenségét firtató kérdésekre válaszolva elmondta, hogy valamennyi egyéb üzleti érdekeltségétől megvált. Kitért arra is, hogy meg kell szüntetni a Cinema City magyar piacon betöltött monopolhelyzetét, emiatt a versenyhivatalhoz fordultak.
Andrew G. Vajna hozzászólásában leszögezte, ő annak érdekében vállalta a munkát, hogy támogatást kapjanak a magyar „filmszakmai tehetségek". Megjegyezte, sajnálatos, hogy az eddig beérkezett pályázatok között csupán egyetlen történelmi témájú munka volt. A jövő héten szimpóziumot fognak tartanai a magyar producereknek, a rendezvényen a filmtörvény új elemeit szeretné megismertetni a szakmával – tette hozzá. Mint fogalmazott: az elmúlt években bebizonyosodott, hogy az elkészült magyar filmek nem tetszenek a közönségnek, ezért mindenképpen változtatásra volt szükség.
A finanszírozási rendszer javításához új támogatási rendszer kidolgozását javasolta, példaként a brit modellt említette, amely szerinte megháromszorozta az angliai filmgyártás volumenét. Az MTI-nek elmondta: ennek lényege, hogy a kreatív stáb bérköltségeire is adókedvezményt lehetne igénybe venni, amennyiben annak tagjai helyben adóznak.
