Magyarországon nem lehetséges nyereségesen üzemeltetni artmozikat, ezért átfogó stratégia és kiszámítható állami támogatás nélkül eltűnhet a sokszínű fővárosi mozikultúra is – mondta el az MTI-nek Körösvölgyi Zoltán, a Budapest Film Zrt. vezetője, aki szerint a növekvő nézőszám sem tudja nullszaldóssá tenni a hat mozit üzemeltető céget.
A Budapest Film Zrt. saját üzemeltetésben jelenleg hat mozit működtet, a hagyományos műsorrendű Corvint, négy artmozit (Művész, Puskin, Toldi, Tabán), a Kino pedig elsősorban a nézői utánpótlást is célzó iskolai programok helyszíne – mondta el Körösvölgyi Zoltán, felidézve, hogy a vállalatot négy évvel ezelőtt jelentősen veszteséges működés mellett vette át a jelenlegi cégvezetés. 2010-ben több mint 197 millió forint ingatlanértékesítésből származó bevétel és 198 millió forint külső pénzügyi támogatás mellett is több mint 206 millió forint veszteséggel zárta az évet a cég.
Az idei évre 193 millió forint veszteséggel számolnak, amelyből több mint 105 millió forint úgynevezett értékcsökkenési leírás, javarészt a tavaly önerőből megvalósult digitalizálás eredményeként. Körösvölgyi Zoltán szerint ez mindenképpen jelentős eredmény, amelyet ingatlanértékesítés nélkül és minimális külső támogatással az elmúlt évek költségoptimalizáló és az alaptevékenységből származó bevételt növelő munkával értek el.
A cégvezető szerint 2010 óta nőtt a nézőszám és a jegybevétel, és ez a folyamat idén is folytatódik az első negyedév eredményei alapján. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a jelenlegi működési mechanizmus és az ehhez kapcsolódó költségszint mellett nem lehetséges a költségvetési mérleget pozitívra fordítani. Mint rámutatott, Európa többi országában is támogatásra szorulnak a „nem kommersz” mozik.
A Fővárosi Közgyűlésnek készített, néhány hete elfogadott pénzügyi beszámoló szerint a társaság 2014 végére pénzügyileg ellehetetlenül a rendszeres, központi támogatás nélkül. Körösvölgyi Zoltán az MTI-nek elmondta: a jelenlegi struktúrában a nullszaldóhoz évente mintegy 200 millió forint támogatásra lenne szükség.
„Ez az összeg ugyanakkor jelentősen csökkenthető lenne, akár több mint a felével, ha a támogatás egy része adókedvezmények formájában valósulna meg: például, ha a nem kommersz mozik jegyeinek ÁFA-szintje 27% helyett a más kulturális ágazatnál alkalmazott 5%-os szintre mérsékelődne, a helyi iparűzési adó és ingatlanadó fizetése alól pedig a nem kommersz mozik mentességet kapnának” – vélekedett.
A pénzügyi ellehetetlenülést megelőzendő a cég kérte a fővárostól, hogy a felszabaduló, korábbi ingatlanértékesítésekből származó maradványösszeget felhasználhassák működési célra. Ezt lehetővé teszi, hogy a jelentősebb modernizációs beruházások – például a mozihálózat teljes körű digitális fejlesztése – már az elmúlt években megvalósultak.
Felidézte azt is, hogy tavaly „újrapozícionálták” a Corvint, „plázamoziból” hagyományos, értékközpontú, szórakoztató mozit hoztak létre, ahol a populárisabb szerzői filmek mellett koncert- és dokumentumfilmeket is vetítenek és filmes rendezvényeket tartanak.
„Mindezek eredményeként a Corvin korábban visszaesett nézőszáma növekedésnek indult: 2013-ban meghaladta a 2012-est, 2014 első negyedévében pedig toronymagasan a tavalyi év azonos időszakának számai felett teljesít” – tette hozzá, kiemelve, hogy a 2014-es év egyik legfontosabb feladata ugyanakkor a Művész mozi látogatottságának növelése lesz, amit hatékonyabb kommunikációval szeretnének elérni az öt teremmel rendelkező filmszínházban.
„A magyarországi mozik száma az elmúlt évtizedekben radikálisan csökkent, a piac becslések szerint több mint 90 százalékát nézőszámban és jegybevételben is a plázamozik többségét üzemeltető IT Cinemas (Cinema City) uralja, számos megyei jogú, illetve egyetemi városban (például Győrben) nincs a kommersz plázamozin kívül mozi” – hangsúlyozta, kiemelve, hogy a Budapest Film mozijaiban „az értékes alkotások lehető legszélesebb körét”tartják műsoron, emellett a magyar filmalkotásoknak a kereskedelmi célú plázamoziknál sokkal hosszabb műsoron tartást biztosítanak. A legtöbb filmes rendezvénynek, tematikus és nemzeti filmhétnek, filmnapnak is a mozijaik adnak helyet (tavaly 682 ilyen eseményt rendeztek) és az egyetlen programszerűen működő iskolai filmrendszert (Suli-mozi) is ők működtetik.
A széles filmkínálat és az átalakult nézői szokások eredményeként az egy filmre bevonzható nézőszám nem termeli ki a legtöbb filmnél a forgalmazói és a terjesztői költségeket, és a mozik nézőszáma nem biztosítja a mozik nyereségességét – mutatott rá a cégvezető, aki szerint a filmterjesztés támogatása azért is fontos, mert – ahogy egy tavalyi felmérésből kiderült – a mozi Budapesten a legszélesebb körben igénybevett kulturális szolgáltatás.
Mint kiemelte, sem a gazdasági, sem a kulturális környezet nem kedvez a nem csak kommersz filmeket kínáló mozik nyereséges üzemeltetésének. Pedig abban teljes az egyetértés Európa-szerte, hogy a film alapvető bemutatási-befogadási színtere a mozi, és annak támogatása nélkül nem lesz megfelelő mennyiségű és minőségű felület az elkészült, elkészülő magyar filmalkotások bemutatására, a hazai filmkultúra és filmipar fellendítésére – tette hozzá.
(MTI)
