A magyar filmgyártás helyzetéről a 64. Cannes-i Filmfesztiválon készített körképet közölt a Le Monde című francia napilap hétfő délután megjelent számában. (MTI)

Magyarországnak csökkentenie kell az állami kiadásokat, és Andrew Vajna elfogadja, hogy ez alól a filmművészet sem lehet kivétel – írta a francia liberális újság az írás bevezetőjében. Clarisse Fabre, a cikk szerzője emlékeztetett arra, hogy a Magyarországon született amerikai producert – aki Hollywoodban a Mario Kassarral közösen készített Rambo-sorozattal és a Terminátorral gazdagodott meg – nevezte ki Orbán Viktor kormányfő a magyar filmipar megújításáért felelős kormánybiztossá.

Vajna cégén, az Intercomon keresztül a nagy amerikai stúdiók (Warner, Fox) fő forgalmazója Magyarországon, és üzletemberként a Nobu japán világlánc budapesti éttermének társtulajdonosa, valamint két kaszinó tulajdonosa – tette hozzá a lap.

A filmművészetet érintő terveiként a Le Monde szerint – a filmgyártás biztos alapokról történő újjáépítésének reményében – a gyártás drasztikus csökkentését és a finanszírozás rendezését jelölte meg a kormánybiztos. Vajna a lapnak kifejtette, hogy korábban évente mintegy harminc magyar film készült, de miközben a filmgyártásra fordított támogatás egyre több kiadással járt, nem volt eléggé kielégítő: a megvalósult filmek egy részét nem nézték a mozikban, és nem is adták el külföldre.

Vajna arra is kitért, hogy 2011-ben megközelítőleg 2-4 film készülhet, 2012-ben 8 és 10 között várható a filmek száma. Hosszú távon pedig egy tucatnyi film várható évente, „de nem több". „Évi húsz film, az luxus" – hívta fel a figyelmet a kormánybiztos. Vajna ezzel párhuzamosan a forgatókönyvírásra és a nemzetközi forgalmazásra fordítandó támogatások megerősítését tervezi.

A magyar film helyzete kapcsán a Le Monde megjegyezte, hogy pénz hiányában a 42. Magyar Filmszemle „elmaradt". „Helyette egy háromnapos minifesztivált rendeztek, pont a cannes-i fesztivál előtt. Amire nem jött el senki" – mondta egy neve elhallgatását kérő filmes szakember a lapnak. A magyar filmek piaci helyzete Magyarországon gyengült, s a hatalmas zuhanást követően jelenleg csak 3,9 százalék – idézi a lap az Unifrance, a francia filmek külföldi népszerűsítésével foglalkozó szervezet adatait, amely vizsgálja a filmek helyzetét a hazájukban is.

Kelet-Európában Magyarország önálló helyet harcolt ki magának. Oroszország után a régió legjelentősebb országává vált a Franciaországban bemutatott filmek szempontjából, s Magyarország volt a második legjelentősebb ország (a térségből) a Cannes-ba beválogatott filmek tekintetében is – mondta a lapnak a kelet-európai filmek egyik meg nem nevezett szakértője.

A cannes-i versenyprogramba három éve beválogatott, Delta című Mundruczó-film producere, Petrányi Viktória ugyanakkor úgy vélekedett a Le Monde-nak nyilatkozva, hogy „talán tényleg csökkenteni kellett a gyártást a szektor rendbetételéhez". Véleménye szerint inkább az a kérdés, hogy az elkövetkező két évben milyen típusú filmek kapnak majd támogatást.