Megtört ölelések
Történet
Egy férfi, aki teljes sötétségben ír, él és szeret, tizennégy évvel ezelőtt egy brutális autóbaleset áldozata lett Lanzarote szigetén. A balesetben nem csak a szeme világát veszítette el, hanem élete szerelmét, Lenát is. Ez a férfi két nevet használ: irodalmi álneve Harry Caine, azaz Hurrikán – így írja alá irodalmi műveit, történeteit, forgatókönyveit. Valódi neve pedig Mateo Blanco. Ezen a néven éli életét, és rendez filmeket. Ha éppen nem rendez, csak azzal a gondolattal tudja túlélni sorsát, hogy Mateo Blanco meghalt a szigeten imádott Lenájával együtt.
Ezt írtuk a filmről:
Túl a műfajon – A melodráma fejlődéstörténete 4.
A Filmtett háromrészes sorozatban – Néma sirámok, A weepie-k nagy korszaka, valamint Konzervatívok és újítók – foglalkozott a melodráma műfajának alakulástörténetével, 2003 március-májusa között. A szerző, Hungler Tímea, utolsóként az 1996-es Anthony Minghella-rendezést, Az angol beteget vizsgálta részletesen, és futólag említést tett az 1999-es The End of the Affair-ról is (Egy kapcsolat vége, r. Neil Jordan). Jelen áttekintés azon a ponton próbálja meg felvenni a fonalat és felvázolni azokat a tendenciákat, amelyek e sokrétű, mutációkra képes filmes műfaj legutóbbi tizenöt évét megszabni látszanak. A rendelkezésre álló források – műfajtörténeti tanulmányok, blogok és filmes portálok információi, illetve maguk a kategóriába sorolódó filmek – alapján többféle vázlat is elképzelhető az 1999-2013 közötti „melodrámás" időszakról.
A filmet be kell fejezni, még ha vakon is! – Pedro Almodóvar: Megtört ölelések / Los abrazos rotos
Azt mondják, az édeshármas akkor működik, ha a szerelem egyenlő arányban oszlik szét a felek között, és ha a hármak egy egésszé egészítik ki egymást. Pontosan ennek a „nagy szerelemnek” lehetünk szemtanúi, ha megtekintjük a Megtört öleléseket, mert ők szorosan ölelik egymást: Pedro Almodóvar, Penélope Cruz és a mozi...