Külvárosi fények
Történet
Koistinennek, az egyedül élő magányos férfinek az a különleges adottsága, hogy senki sem kedveli. Nemcsak azok, akik ismerik, hanem azok sem, akik először találkoznak vele. Egy bevásárlóközpontban dolgozik éjjeliőrként, a főnöke három év után is képtelen megjegyezni a nevét. A többi munkatársa állandóan cukkolja, főleg a nőkkel kapcsolatos tapasztalatlanságáért és ügyetlenségéért. Az egyetlen személy, aki emberségesen bánik vele, az a szomszédos étkezdében dolgozó nő, Aila. Ám hirtelen minden megváltozik, amikor egy feltűnő szőke szépség, Mirja leül mellé egy étteremben. Ez az első eset, hogy valaki érdeklődést mutat iránta, nem csoda hát, hogy Koistinen először képtelen felengedni a számára ismeretlen helyzetben. De érzelmei lassan előbújnak, és kis idő múlva már egy párt alkotnak Mirjával. A nő vérbeli femme fatale, így nem csoda, hogy Koistinen nemsokára egy bűneset fő gyanúsítottjaként találja magát.
Ezt írtuk a filmről:
Múlt századba révülten – 59. Cannes-i Filmfesztivál, 2006. május 17–28.
Érdekes, hogy egy elvileg művészi minőség és/vagy szerzői hírnév alapján összeállított fesztiválműsor mennyire tematikusra tud sikeredni, szinte az az érzése az embernek, hogy a válogatóknak ez volt a legfontosabb szempontja. Persze Cannes-ban, ahol sok film úgy kerül versenybe, hogy senki sem látta előzőleg a művet, nehéz ilyent elképzelni, ennek ellenére minden évben ki lehet tapintani egy központi motívumot vagy témát.
Fénytörés – Aki Kaurismäki: Laitakaupungin valot / Külvárosi fények
A Gomolygó felhõk és A múlt nélküli ember után elkészült Kaurismäki trilógiájának harmadik darabja. A Külvárosi fények a „vesztes trilógiájának” szerves része, amely szociál-romantikus felhangjaival, Chaplin szentimentalizmusát követve, de helyzetkomikum nélkül, egy Helsinkiben élõ éjjeliőr történetét meséli el.