Harmadik típusú találkozások
Történet
Világszerte szokatlan jelenségeket észlelnek, csakúgy, mint az egyik amerikai kisváros lakói. Akik valamilyen formában kapcsolatba kerültek az ufókkal, rejtélyesen és furcsán kezdenek viselkedni. Egy kutatócsoportnak sikerül megfejtenie a világűrből érkező jelzéseket. A tudósok szerint egy földön kívüli, idegen civilizáció küldöttei szeretnék felvenni a kapcsolatot az emberiséggel. Erre a Wyomingban levő, Ördögtorony nevű hatalmas sziklánál kiépített bázison kerülne sor. Mindenki lázas izgalommal készülődik a találkozásra.
Ezt írtuk a filmről:
Öt hang és egy francia rendező – Csapón kívül 23.: Steven Spielberg: Close Encounters of the Third Kind / Harmadik típusú találkozások (1977)
Negyvenéves a film, ami Ray Bradbury szerint a világ legjobb sci-fije, és aminek köszönhetően az ufók már nem rosszindulatú zöld lények, hanem valami transzcendens élményt is hordozhatnak. Az amerikaiak ráadásul újra találkozhatnak harmadik típusilag Spielberggel: a filmet újra a mozikba dobták 4K-ban.
Az ember, aki mindenhol ott volt – John Williams-portré
John Williams talán az egyik legismertebb élő ember a Föld bolygón. Műveinek egy részét ugyanis még azok is ismerik, akik soha életükben nem hallották a nevét, de volt valaha polifonikus csengőhang a telefonjukon. A cápa filmzenéjének fő témája vagy a Birodalmi induló taktusai a Csillagok háborúja-sorozatból ugyanis úgy vesznek körül minket, mint a wi-fi vagy a szmog.
Kamera által homályosan – Zsigmond Vilmos-portré
Az év első napján, a kaliforniai Big Surben elhunyt Zsigmond Vilmos egy hatvan éven át ívelő, szinte átláthatatlanul monumentális és a filmművészetet jelentősen meghatározó életművet hagyott maga után. A magyar származású operatőr nem csak résztvevője, hanem alapembere és egyik legfontosabb alkotója volt a 70-es évek új-Hollywoodjának, aki Michael Ciminótól Robert Altmanon át Steven Spielbergig a legnagyobbakkal dolgozott.
Krisztust játszva – Modern messiások Új-Hollywoodtól napjainkig
Jelen összeállításunkban távlati képet vázolunk arról, hogy az elmúlt néhány évtized során miként, milyen módozatokban jelent meg a megváltó típusfigurája az amerikai filmben.
Az utolsó Cézár – A Columbia stúdió története II.
Míg a trösztellenes per a legtöbb stúdió számára hanyatlással járt, a Columbiának a további felzárkózásra jelentett esélyt. Bár a Paramount-határozat és a televízió terjeszkedése komoly hatással volt a filmiparra, Harry Cohn így is évente több mint 40 filmet gyártott le, amivel igen elhúzott a többi stúdiótól. Az elért eredményekben nagy szerepet játszottak az évtized elején a stúdióhoz csábított producerek is, mint Stanley Kramer és Sam Spiegel.
Magyarok Hollywoodban 3. – Új Hollywood szamárlétráján
Sorozatunk első két részében olyan producerek, rendezők, színészek és színésznők pályáját mutattuk be, akik többnyire a 20-as években, a magyar filmgyártás összeomlása után épültek be a hollywoodi filmgyártásba. A harmadik, záró fejezetben elsősorban két olyan – magyar nyelvterületen talán kevésbé ismert – operatőrről lesz szó, akiket az 50-es évek politikai helyzete kényszerített arra, hogy elhagyják az országot.