Baku, a lángoló város
Történet
Azerbajdzsán 2 milliós lakosú fővárosát, Bakut évszázadok óta "lángoló városnak" nevezik, mivel a talajból szivárgó metángáz könnyen begyullad, ezért mindennaposak a spontán tüzek. A keleti és nyugati civilizáció határán fekvő városban a muszlim és a kereszténység találkozása sajátos kultúrát hozott létre. Az Azerbajdzsán Kaszpi-tengeri szakaszán található olajmezők kitermelése még a 18. században kezdődött, abban az időben, amikor az állam az orosz Birodalom része volt. Baku, a jelentéktelen kisváros hirtelen spekulánsok, kalandorok és befektetők célpontja lett, ahol a Rotschildek, Rockefellerek és Nobel testvérek is megduplázták vagyonukat. Itt készültek el a világ első olajvezetékei, a '30-as években pedig a Szovjetunió olajszükségletének 90%-a itt került kitermelésre. A II. világháború, valamint a szibériai olajmezők felfedezése után egyre csökkent az azerbajdzsáni olaj jelentősége, az olaj-fővárosból pedig ipari romváros vált.
A film Azerbajdzsán és Baku történelmét mutatja be, rávilágítva, hogy azt az olaj és a nagyhatalmi politikai érdekek formálták.
Ezt írtuk a filmről:
A kisebbségi identitás nyomában – Fischer István határtalan öröksége
Tanulmányunkban az erdélyi magyar-zsidó származású dokumentumfilmrendező, Fischer István életéről és pályájáról írunk, amelyben központi elemmé avanzsál a kisebbségi identitások felfedezése és megmutatása. Korábbi tanulmányunkat, a Fischer István rejtett örökségét folytatva ezennel a rendező határtalan örökségéből ragadunk ki egy-egy fejezetet, azon filmjeit vizsgálva, melyek noha már határon túl születtek, mégis tudnak rólunk (is) szólni.