Az élet egy csoda
Történet
1992. Bosznia. Luka, a Belgrádban élő szerb mérnök egyszer csak fogja operaénekes feleségét, Jadrankát, és tehetséges focista fiát, Milost, és leköltözteti a családot a semmi közepére, egy kis faluba. Az a terve, hogy egy olyan vasútvonalat építsen, amely összeköti Szerbiát Horvátországgal, turistaparadicsommá változtatva így a vidéket. A tájat színesítik a faluban élő vérbő karakterek, akik bármikor készek a mulatozásra, bármely pillanatban kitörhet egy kisebb fajta ünnepség, ivászattal-evészettel. Jadranka pedig, bár porallergiában szenved, bármikor kész operát énekelni. Szinte mindenki vak, és nem érzékeli a közeledő háború szelét. Így amikor az mégis bekopog az ajtajukon, eluralkodik a káosz. Milost behívják a hadseregbe, és szinte azonnal túszul is esik, Jadranka pedig lelép egy magyar zenésszel. A katonák egy muszlim nőt hoznak Lukának, legyen ő a túsza, hogy kicserélhesse majd a fiára. A környezetében egyedül Luka képtelen udvariatlan lenni a tússzal, végül még egymásba is szeretnek, ezzel komplikálva a túszcserét.
Ezt írtuk a filmről:
A szerb film története (2.) – 1972-től napjainkig
Az utóbbi négy évtized szerb filmtörténete, a kommercializálódáson és a társadalmi horroron át a kilencvenes évek paradox helyzetéig, rózsaszín hullámáig.
Megint csoda – Emir Kusturica: Zivot je cudo / Az élet egy csoda
Első körben: elegem van „az élet szép" tanulságra kifuttatott perem-európa filmekből, női idomostul, sörhabostul, baromfistul, pisztolydurrogásostul. Második körben: Kusturica rendezői gesztusait is betéve tudjuk már, betéve értékeljük is, de hogyan lesz ebből egy újabb film?
Balkáni happy end: ...mind meghaltak – Délszláv háborús történetek - Szarajevó, Bosznia
Volt egyszer egy Jugoszlávia. A 90-es évek délszláv válsága. Széthullás a filmek tükrében. Hogyan került mozgóképi feldolgozásra a boszniai háború és a szarajevói ostrom? Milyen alkotások születtek eddig? Horvátok, bosnyákok, szerbek. Közeli és mégis távoli nyelvek, nyelvjárások, kultúrák, tájak.