Aura
Történet
Espinoza félénk állatkitömő, akinek titkos vágya, hogy végrehajtson egy tökéletes rablást. Első vadászata alkalmával a patagóniai erdők csendjében álmai valóra válnak: véletlenül megöl egy bűnözőt, és ezzel ölébe pottyan egy kaszinó kifosztásának tökéletesen kidolgozott terve. Az újfajta szabályok és az erőszak bonyolult világában tapasztalatok hiányában Espinoza komoly veszélybe kerül. Ráadásul nehezíti helyzetét betegsége, az epilepszia. Minden egyes roham előtt megszállja őt az "aura": a zűrzavar és a megvilágosodás paradox pillanata, amikor a múlt és a jövő összemosódik. A rohamok váratlanul törnek rá, amikor a legkevésbé számít rá, amikor a leginkább szüksége lenne a józan eszére.
Ezt írtuk a filmről:
Tangó és emlékezet – Az argentin film története
Visszatérő és örökérvényűnek tűnő megállapítás, hogy a film és a történelem Latin-Amerikában egymástól elválaszthatatlan területek, egyik a másik nélkül nem érthető meg teljes valójában. Mindez Kuba, Mexikó és Chile mellett Argentínára igaz a leginkább, ahol a „történelmi” kitétel számos megközelítésből érvényes. A film és a politikai rendszerek kölcsönhatása, a történelmi emlékezet mozgóképes ábrázolásának jelentősége, valamint a film feladata a (mindenkori) jelen formálásában az argentin filmtörténet legfőbb jellemzői között szerepelnek, sok esetben úttörő mivoltuk is tagadhatatlan.
A tökéletes bűntény – Fabián Bielinsky: El aura / Aura
Aprólékosan ábrázolt, kitömésre váró állatbőrök, megnyugtató zenei aláfestéssel – látvány és hang ellentétével kezdődik az Aura, melynek első perceiből kiderül, hogy nem a megszokott műfajfilmmel lesz dolgunk. Bielinsky másfajta dramaturgiával tagadja meg a bűnügyi film sablonjait, egyúttal újra is építve ezeket, csak más tér-idő egységet emel ki, és másképp helyezi rá a cselekményt. A film indítása elbizonytalanítja a nézőt, megszűntetve a filmbeli valóság értelmezhetőségét.