A legboldogabb lány a világon
Történet
Delia Fraţilă a narancsleves üvegek matricáinak visszaküldésével egy promóciós nyereményjátékon autót nyer. Szüleivel együtt Bukarestbe utazik egy reklámfilm forgatására, amelyen a jutalomért cserébe részt kell vennie. Az utazás nem sok jót tartogat Delia számára: nem elég, hogy a filmezés alaposan kimeríti, a forgatási szünetekben szülei fárasztó vitáit kell hallgatnia, akik kacifántos ötletekkel állnak elő, hogyan kellene felhasználni a nyereményt.
A kesernyés mosolyra fakasztó történet a vágy, a vágyakozás és a pénz által keltett illúziók különböző formáit vonultatja fel. A fogyasztói társadalom azon ígérete, hogy a mai Romániában bármely kisvárosi lányt seperc alatt a világ legboldogabb lányává varázsolhatja, legfeljebb a reklámokban válik valóra. A rendezőt valós eset inspirálta, amelynek maga volt szemtanúja. A film a kompromisszumokról, a hazugságokról szól, a filmnyelvről, amit csalásra is lehet használni, továbbá boldogságról és szomorúságról, fogyasztásról és kapitalizmusról, valamint arról, hogyan bukik le a nyári nap az Egyetem Térnél.
Ezt írtuk a filmről:
A bullshit-barométer – A román újhullámról II.
A legjobb román filmek nem sztori-centrikus alkotások. Dramaturgiájukat a karakter diktálja. Altmanhoz hasonlóan hagyják élni, lélegezni „hőseiket”, akik gyakran elfuserált alakok, a kommunizmus hátramaradt emberi hordalékai. De minden jelenlegi hibájuk, múltbeli vétkük ellenére figyelemre és együttérzésre méltóak – vallják témaválasztásaikkal és emberábrázolásukkal a rendezők. Ebben áll a román film humanizmusa.
A majdnem ingyen boldogság ára – Radu Jude: Cea mai fericită fată din lume / A legboldogabb lány a világon
A legboldogabb lány a világon a rendező első nagyjátékfilmje, ami máris sikeresen szerepelt a 2009-es Berlinálé Forum szekcióján, ahol az illető kategória CICAE (A Művészmozik Nemzetközi Egyesületének)-díját nyerte el. Nem véletlenül: Radu Jude azon első hazai alkotók közé tartozott, akik rövidfilmjükkel már „betörték” a nemzetközi zsűriket.