A walesi bárdok

„A történelem kétségbe vonja, de a mondában erősen tartja magát, hogy I. Edwárd angol király, Wales tartomány meghódítása (1277) után, ötszáz walesi bárdot végeztetett ki, hogy nemzetök dicső multját zöngve, a fiakat föl ne gerjeszthessék az angol járom lerázására.” (Arany János)

Honfoglalás

A legöregebb magyar törzsfő, Álmos felesége, Emese álmot lát: a turulmadár megtermékenyíti, s ágyékából ezüst folyam indul. Fia, Árpád a besenyők kegyetlen támadása és apja történetei hatására már gyermekként készül szerepére, hogy népét új hazába vezesse. Árpád fia, Levente is szép szál legény már, amikor Árpád összehívja a hat m [...]

Kapcsolódó cikkek:

• Állócsillag – az „örök Anikó” – Széles Anna-portré
• Kincs, ami nincs – A magyar filmzene története
• Elhajlított krónikák – A legrosszabb történelmi filmekről 2.
• Történelem a magyar filmben – Azt mondd meg, Antoine, mi az: Történelem! Valami tantárgy lesz, ha jól emlékezem.
• „Egészen másfajta foglalkozás, mint amilyennek kinéz” – Kemenes Fanni jelmeztervező

Az alvilág professzora

Lohmann "nyugatnémet" milliomos kisfiát elrabolják. Az ismeretlen tettesek váltságdíjul egy harmincezer dolláros ékszert kapnak. A rendőrség agilis alezredese, Gálffy (Latinovits Zoltán) kideríti, hogy a szálak egy titokzatos szőke nőhöz vezetnek, aki persze barna. Rablógyilkossághoz hívják hirtelen az alezredest - a szálak egy titokzatos főnökhöz vezetnek.

Isten hozta, őrnagy úr!

A cselekmény egy mátrai falucskában játszódik a II. világháború idején. A köztiszteletben álló tűzoltóparancsnok fronton harcoló fia értesíti szüleit, hogy idegösszeomlás szélén lévő parancsnoka náluk töltené a szabadságát. A postás annyira szereti Tótékat, hogy a fiú halálhírét tartalmazó levelet nem kézbesíti. Az őrnagy megérkezik Tótékhoz.

Kapcsolódó cikkek:

• Milyen mély a Nyúlbélák ürege? – Fábri Zoltán: Isten hozta, őrnagy úr! (1969)
• Régi és új – Rendezőportrék: Fábri Zoltán

Egri csillagok

Gárdonyi Géza nagyszabású történelmi regénye kötelező irodalom az általános iskolákban. Ebből a remek regényből készült Várkonyi Zoltán monumentális filmalkotása a kor legnagyobb magyar színészeinek a főszereplésével. 1500-as évek, Magyarország. Portyázó török csapatok dúlják fel az országot, rabolnak, fosztogatnak, rabságba hurcolják a magyarokat. Bornemissza Gergely és Cecey Éva gyerekként kerül Jumurdzs [...]

Kapcsolódó cikkek:

• Szocialista Hollywood – Várkonyi Zoltán: Egri csillagok (1968)
• Történelem a magyar filmben – Azt mondd meg, Antoine, mi az: Történelem! Valami tantárgy lesz, ha jól emlékezem.
• „Egészen másfajta foglalkozás, mint amilyennek kinéz” – Kemenes Fanni jelmeztervező

Aranysárkány

Novák Antal Sárszegen él lányával, Hildával. Az ottani gimnáziumban tanít matematikát és fizikát. A tanár úrnak sok gondot okoznak érettségi előtt álló diákjai, különösen a legrosszabb tanuló, Leszner Vili. Az is nagyon bántja, hogy Hildával nem bír, a lány hazudik neki.

Kapcsolódó cikkek:

• A magyar film erdélyi dívája – Bara Margit pályaképe
• Egy boldogságkutató a diktatúrákban – Rendezőportrék: Ranódy László

A tizedes meg a többiek

A II. világháború utolsó heteiben Molnár tizedes a zászlóalj gránátokba rejtett zsoldjával a maga részéről befejezettnek nyilvánítja a háborút. Egy, a pikírt inasra, Albertra bízott kastélyban talál menedéket, ahol már több sorstársa bujkál. Itt átveszi a parancsnokságot és kiosztja a feladatokat mindenkinek, a különféle lehetőségeket számbavéve. Ha kell, honvédek és átveszik [...]

Kapcsolódó cikkek:

• A humor és a magyar film – Min is nevetünk mi, magyarok?
• A közönségfilm vonzásában – Rendezőportrék: Keleti Márton

Két félidő a pokolban

1944-ben egy ukrán táborban egy csapat munkaszolgálatos barátságos futballmérkőzést játszhat a német katonák válogatottjával Hitler születésnapjának tiszteletére. Csapattagnak lenni kiváltság, hiszen nem kell a bányában dolgozniuk, és rendesen ehetnek. Edzőjüknek Ónodit teszik meg, az egykori csodacsatárt, aki nehezen áll rá, hogy amatőrökkel dolgozzon, végül azonban nincs szíve cserben hagyni társait.

Kapcsolódó cikk:

• Cselek és gáncsok – Futball a magyar filmművészetben

Külvárosi legenda

A 30-as évek Angyalföldjén Ambrus Pista villamoskalauz jó állása és a nőknél való sikerei miatt irigyelt alakja a környék fiataljainak. Megismeri Annát, a szomorú fiatalasszonyt, akit férje, a részeges Benkő gyakran bántalmaz, minden ok nélkül. Sajnálkozásából csakhamar szerelem lesz, amelyet az elgyötört asszony is viszonoz. A féltékeny Benkő egy alkalommal Pistát annyira megveri, hogy a fiatalember napokig nyomja az ágyat...

Kapcsolódó cikk:

• A lírai realizmus mestere – Rendezőportrék: Máriássy Félix

A nagyrozsdási eset

Barka Sándor borellenőr és sofőrje útjuk során Nagyrozsdásra, az álmos és korrupt kisvárosba érkeznek. A tréfás sofőrnek köszönhetően Barkát miniszternek hiszik, ráadásul az is elterjed. hogy a masszőr rokona. A város vezetői megijednek az ellenőrzéstől, és vesztegetéssel próbálják eltussolni visszaéléseiket. Gábriel, a masszőr pedig kihasználva a számára kedvező helyzetet, harcot indít [...]

Kapcsolódó cikk:

• Díszvetítés, avagy a filmgyártás vége – Rendezőportrék: Kalmár László