Jób lázadása

A Tisza-menti faluban élő zsidó házaspár, a hívő Jób és felesége már hét gyermekét eltemette. 1943-44 válságos történelmi időszakában Jób egy utolsó lehetőséget teremt magának a „túlélésre”: a közeli városka árvaházából örökbe fogad egy keresztény kisfiút, aki majd – az eljövendő megváltás reményében – kivárhatja a Messiást.

Elolvasom a kritikát

Tízezer nap

A film a Széles család történetén keresztül ábrázolja a magyar parasztság sorsát. Megelevenedik a múlt: a kiszolgáltatottság, megalázottság, kemény küzdelem a betevő falatért, nélkülözéssel, csapásokkal teli házasság. A felszabadulást követő időszakból az ifjú Széles történetén keresztül felidézi a beilleszkedést az új körülményekbe, az ötvenes évek politikai [...]

Kapcsolódó cikk:

• A népi… – Kósa Ferenc tízezer napja

Zöldár

A szegényparaszti családból származó Ostoros Marci az ötvenes évek elején kerül fel Budapestre, az egyetemre, a diákélet pezsgő áramlatába. Marci szerelmét, Borit kizárják az egyetemről, mert viszonyt folytatott a polgári származású tanársegéddel. Barátját, a szintén faluról felkerült, radikális gondolkodású, megalkuvásokat nem ismerő Ács Laci DISZ-titkárt leváltják, sőt, le is tartóztatják. Otthon, a [...]

Kapcsolódó cikk:

• A képírástudó magánya – Rendezőportrék: Gaál István

Sodrásban

Egy Tisza-parti faluban együtt tölti nyári szünidejét hat fiú és két lány. Az összeszokott társaság fürödni megy. Vidáman töltik a napot, sütkéreznek a parti homokon, lubickolnak, virtuskodnak a hűs hullámokban és eközben éri őket életük első tragédiája: egyik társuk a vízbe fullad. Ettől kezdve a társaság eddig jellegtelen tagjai egyenként egyéniséggé formálódnak. Mindegyik [...]

Kapcsolódó cikkek:

• „A répa baba” – Beszélgetés a 85 éves Sára Sándorral
• Az ízlés filmológiája – Jegyzetek a kulinária és a film kapcsolatáról
• Az összművészeti képalkotó – Sára Sándor-portré
• Varietas delectat – Rendezőportrék: Sára Sándor
• A képírástudó magánya – Rendezőportrék: Gaál István