Szabó úr

Szabó úr nem érez. Sem szagokat, sem ízeket, sem tapintást vagy fájdalmat. Érzései sincsenek: nem tud örülni vagy haragudni. Ezzel Szabó úr környezete is tisztában van és rendre ki is használják. Szabó úr szépen lassan mindent elveszít és mindeközben mindenki nagyon mosolyog, mert Szabó urat mindenki szereti. Addig mosolyognak amíg Szabó úr el nem fogy.

Elolvasom a kritikát

VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan

Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan Budapestben. Bonyolult a helyzet, amikor nem emlékszel, hogy szüleid egyhavi fizetését miként verted el egy átmulatott éjszaka során egy lisszaboni repjegyre. Áron 29 éves, frissen végzett az egyetemen, barátnője elhagyta, a szülei tartják el, amíg munkát keres. Csak akkor jön rá arra, hogy a káoszban tart valahová, amikor elutazik. Lisszabonból hazatérve még utoljára tesz egy próbát arra, hogy [...]

Kapcsolódó cikkek:

• „Kitaláltam magamnak egy nyelvet” – Beszélgetés Reisz Gáborral a Rossz versek kapcsán
• Kincs, ami nincs – A magyar filmzene története
• A hang néha maga a káosz – Interjú Lukács Péter Benjámin hangmérnökkel
• Beleszületett a szabadságba és nem tud mit kezdeni vele – A 2010-es évek nemzedékreprezentációja a magyar filmben
• „Edzi az elmét és jókedvet ád...” – 14. Filmtettfeszt Magyar Filmnapok, 2014. október 2–5.
• Mit nézz a 14. Filmtettfeszten?
• „Szeretem, ha egy film nyitogatja a nézője agyát” – Interjú Reisz Gábor filmrendezővel
• Diploma után – Reisz Gábor: VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan

Tiszta szennyes

Egy néma szófogadásba burkolózott lány szomorú története szavak nélkül.