Oldás és kötés

Fekete-fehér, magyar, 107 perc, 1963

Eredeti cím

Oldás és kötés

Rendező

Jancsó Miklós

Író

Lengyel József

Forgatókönyvíró

Jancsó Miklós

Dramaturg

Hernádi Gyula

Szereplők

Latinovits Zoltán, Ajtay Andor, Barsi Béla, Bodrogi Gyula, Domján Edit, Medgyesi Mária, Szakáts Miklós

Operatőr

Somló Tamás

Zene

Sárosi Bálint

Díszlettervező

Szebeni József

Jelmeztervező

Vicze Zsuzsa

Gyártó

Mafilm, Budapest Filmstúdió

Történet

A paraszt származású sebész, Jámbor Ambrus úgy érzi, a helyén van a társadalomban. Az idők neki kedveztek, a "fényes szellők" diplomával, értelmiségi léttel ajándékozták meg. Aztán egy szép napon kénytelen szembenézni önmagával. Ádámfy professzor, a "lecserélendő régi értelmiségi" egy hihetetlenül nehéz szívműtéttel bebizonyítja, mennyire érti a szakmáját, milyen erős és mennyire emberi. Újjáéleszti, visszahozza az életbe a beteget, akiről már mindenki más lemondott volna. Ambrusnak megrendül a hite önmagában, és kérdőjeleire választ keresve hazautazik édesapjához.

Ezt írtuk a filmről:

Jancsó és a politikai modernizmus eszmetörténete – Andrei Gorzo: Imagini încadrate în istorie. Secolul lui Miklós Jancsó

Andrei Gorzo kötete szerint Jancsó filmjeinek avantgardizmusa több szempontból is problematikus, hiszen egyrészt a rendező nem szakít teljesen az elbeszéléssel, másfelől pedig használja a művészfilmes ipar közegeit, jelen van a filmkészítés és -forgalmazás intézményes struktúráiban – tehát egy nagy játékos az európai művészfilmek piacán, ugyanakkor mégis a modernizmus, a modernista avantgárd része. Gorzo jó példának tartja Jancsót arra, hogy hitelesen is fel lehet vállalni a didaxist a filmben.

Recenzió, 2016. február 26. – írta Gregus Zoltán

Olvasd tovább

Hősök tere (és ideje) – Jancsó Miklós-portré 2.

Jancsó Miklós a hatvanas években esszencialista, a történelmi tapasztalatokból, az egymást váltó jobb- és baloldali ideológiákból leszűrt princípiumokkal dolgozik. A Szegénylegények, az Így jöttem, a Csillagosok, katonák vagy a Csend és kiáltás című filmjei egy sajátos történelemszemlélet jegyében fogantak.

Tanulmány, 2011. szeptember 30. – írta Gregus Zoltán

Olvasd tovább

A katasztrófa értelmezése – Jancsó Miklós-portré 1.

Jancsó Miklós életében a katasztrófa többszörösen meghatározó tényező: már negyvenkét éves, amikor az első szerzői filmjét forgatja; alig fog bele a balos filmek forgatásába, a hetvenes évekre ki kell ábrándulnia; ennek ellenére a nemzetközi filmtörténetben nemzeti klasszikus vált belőle; a „katasztrófa” értelmezésével indul a nyolcvanas években az egyik jelentős stíluskorszakát meghatározó filmje. Jancsó Miklós ma kilencven éves, és még mindig alkot – sőt egész jó filmeket.

Tanulmány, 2011. szeptember 27. – írta Gregus Zoltán

Olvasd tovább

A Jancsó-életmű feledésbe merülő (video)képei – Rendezőportrék: Jancsó Miklós

Jancsó Miklós most éppen nem készít új filmet – vagy legalábbis nem tudni róla; nem közeledik kerek évfordulója, nem készülnek újabb elismerésben részesíteni, tehát semmi aktuális esemény nem indokolja, hogy újabb írás szülessen róla. Ennek mindig is egy megbízható, és – megkockáztatom – kimeríthetetlen indoka lesz: ő maga és teljes életműve.

Tanulmány, 2005. január 15. – írta Vidovszky György

Olvasd tovább