Csontváry
Huszárik Zoltán
1980
Csontváry
Eredeti cím
Csontváry
Rendező
Forgatókönyvíró
Szereplők
Operatőr
Vágó
Zene
Díszlettervező
Jelmeztervező
Gyártó
Történet
A patikus egyszer égi sugallatot kapott: festővé kell lennie. Odahagyott csapot-papot, külföldre utazott, hogy a nagy motívumot megtalálja, megfesse. A kortársak őrültnek tartották, de Csontváry Kosztka Tivadar korszakos jelentőségű műveket festett... Miközben életútjának filmes forgatása zajlik, az őt megformáló színész magánéletében is megjárja a poklok útjait. A feleség és az anya szemrehányásai, az őrültekháza betegeinek ijesztő-vonzó világa teszi a filmen kívül is drámaivá a színész napjait.
Ezt írtuk a filmről:
Az átutazó – Talán mindenütt voltam – Huszárik Zoltán
Huszárik ugyan csupán két nagyjátékfilm erejéig volt köztünk – korai halála, félbeszakadt életműve súlyos vesztesége a magyar filmművészetnek –, munkássága során örökérvényű művek létrehozására törekedett. Ezt foglalja össze a Pintér Judit által szerkesztett kötet, méltó igényességgel adózva a rendező emlékének.
Recenzió,
2019. március 26. – írta Beretvás Gábor
A zseni bukása – Huszárik Zoltán: Csontváry (1980)
Huszárik Zoltán második és egyben utolsó nagyjátékfilmje az elátkozott filmtervek közé tartozott, de a sok csapás ellenére is elkészült a rendező halála előtt. A Csontváry persze korántsem életrajzi film, inkább egy monumentális, ám kissé széteső mozgóképes ars poetica, amelybe Huszárik minden vívódását igyekezett belesűríteni a nagy művész és a társadalom ellentmondásos kapcsolatáról. A lesújtó kritika végül visszaigazolta félelmeit a kortársak kíméletlen ítéletével kapcsolatban.
Kritika,
2017. július 1. – írta Jankovics Márton
Az első magyar „képíró” – Rendezőportrék: Huszárik Zoltán
Huszárik Zoltán egy 1979-es interjúban talán elsőként alkalmazta a filmkészítésre ezt az azóta elterjedt kifejezést, amely a legtömörebben foglalja össze művészi tevékenységének lényegét. Egyszersmind utal arra a korszakra is, amelyben kiváló alkotásai megszülettek, hiszen Magyarországon a főként a Balázs Béla Stúdió köré csoportosuló művészek érdeklődésének középpontjában akkoriban a filmnyelvi kísérletek álltak. Huszáriknak azonban sikerült kitörnie a szakma által elismert, de főleg forgalmazási gondok miatt a nagyközönség számára elérhetetlen művek köréből – ami rajta kívül csak keveseknek adatott meg – és elveit, elképzeléseit fel nem adva megalkotni a magyar filmművészet egyik remekműveként számon tartott Szindbádot.
Tanulmány,
2003. március 15. – írta Pócsik Andrea
Kapcsolódó filmek
Csontváry
Színes filmdráma, 112 perc, 1980
Rendező: Huszárik Zoltán Szereplők: Ichak Finci, Holl István, Drahota Andrea, Dajka Margit, Balázs Samu Teljes filmadatlap
.jpg)
