Lancelot, a Tó lovagja
Történet
Lancelot lovag legendája újra és újra foglalkoztatja a filmművészeket. Arthur király és a Grál lovagjainak varázslatos és izgalmas története egyben annak az egyetlen nőnek a kudarcba torkolló extatikus keresése, akit mint a mindenkori szerelmi költészet tárgyát és eszményképét ismerünk. Bresson a művészi formák kimeríthetetlen gazdagságával mutatja be a sisakos, páncélos lovagok képzeletbeli világát, miközben a film középpontjában a földi és égi szerelem örök küzdelme áll.
Ezt írtuk a filmről:
Golgota keresztek nélkül – Robert Bresson-portré 2.
Az érett Bresson szerint ugyanúgy lehet bűnbe esni, ahogy kegyelmet elnyerni: tudva és akarva. Janzenista szemlélete és Pascal filozófiája alapján az embert köztes lénynek tartja, aki félig angyal, félig állat. A 60-as évek második felétől elkezdve azonban csalódottság lesz úrrá rajta: „modelljei” a kegyelem angyali világától eljutnak a „tudva és akarva” nélküli állati sorba.