Befejezett jövő? – Időutazás filmen

2015. október 29. – írta Ritter György

Amióta Einstein kimondta, hogy az időutazás kvázi lehetséges, az emberiség eme ősi vágya kiszabadult a bájitalok, a megfoghatatlan álmok béklyójából és átköltözött a tudományos fikció fenséges világába. A filmen ábrázolt időutazás és a filmi elbeszélés jellegzetessége látszólag adja magát a diegetikus összefonódásra. Ennek sikeressége, vagy sikertelensége főleg azon áll, hogy egy alkotó mennyire képes megbirkózni az időben való cikázás nemcsak zavart, de félelmet is ébresztő lehetőségeivel.

David Fincher rendezi az új Jobs-filmet

2014. február 27. – írta a szerk.

Ugyanaz a páros viszi ismét filmre az Apple legendás alapítójának történetét, amely a Facebook-sztorit A közösségi háló (The Social Network) című filmben feldolgozta.

Mentsük meg a plüssmackókat! – Kyle Balda, Chris Renaud: Dr. Seuss' The Lorax

2012. április 11. – írta Buzogány Klára

Az animációs film csodája, hogy nulláról képes felépíteni – hisz nulláról kell felépítenie – egy sajátos világot, ami saját törvényekkel rendelkezhet, és amiben bármi megtörténhet. Ha egy film képes ennek a fiktív világnak minden apró ízét kitalálni, akkor máris „nyert ügye” van. Elnézzük neki még a történet közhelyességét vagy eredetiségének hiányát is, ha a benne szereplő cipőfűző valóban cipőfűzőként „gondolkodik” vagy ha a marionettbábu-hős meghal, amikor mozgatófonalait elmetszik.