Veszett harag, vak undor és celluloidpazarlás – Az Országos Diákzsűri jelentése a II. CinePécs Nemzetközi Filmfesztivál játékfilmes versenyprogramjáról

2010. október 13. – írta Pernecker Dávid

A II. CinePécs Nemzetközi Filmfesztivál megnyitó ünnepsége előtt már rengetegen álltak a vörösnek csak leegyszerűsítve nevezhető szőnyegen. „Press” és „VIP” reprezentánsok, szervezők és megannyi, létbiztonságot és önbecsülést nyújtó papírtól mentes közönséges érdeklődő tolongott az Uránia mozi bejárata előtt. Kollektíve akart túl lenni mindenki a kötelező beszédeken, köszönetnyilvánításokon, s a mindig kínos, suta angol gyorsfordításokon.

A városban zaj van, vidéken fűrészelnek… – Interjú Várhegyi Rudolf hangmérnökkel

2006. november 15. – írta Szirmai Márton

„Nagy szerencse, ha az ember azzal foglalkozhat amit igazán szeret.” Ezt egy terepszemle során mondta nekem egy Békés megyei boncorvos. Ugyanazzal a kíváncsi, élénk tekintettel beszélt szakmájáról, mint Várhegyi Rudolf, aki szintén vagdos, csak épp szervetlen anyagokat, dialógokat, hangsávokat. Rudolfot számos hazai rendező hívta már csapatába, például Péterek (Tímár, Gothár, Gárdos, Politzer) és Andrások (Muhi, Szőke, Kardos), no meg számtalan kisjátékfilm-rendező is. Különbség is van persze a boncorvosok halottai és Rudi hallottai közt. Utóbbiak közszemlére tétetnek.

Magyar Rubljov – Szaladják István: Madárszabadító, felhő, szél

2006. november 15. – írta Jakab-Benke Nándor

Ez a film alaposan felülírja mindazt, amit a produkciós pénz nemzetiségéről tudunk. Megszoktuk, hogy az újságokban, programajánlókban, fesztiválbrosúrákban olyanokat olvashatunk, hogy „amerikai film”, vagy „német–brazil koprodukció”. Nos, a Madárszabadító, felhő, szél meghatározása szerint magyar produkció, ennek ellenére Magyarországon is felirattal vetítik. Szövege és színészei ugyanis oroszok.

„Virtuális terepen mozgunk” – Beszélgetés Muhi András producerrel

2002. szeptember 15. – írta Pápai Zsolt

Jogtanácsos volt, filmrendező szeretett volna lenni, producer lett. 1994 óta Muhi András közel harminc dokumentum- és kisjátékfilmben dolgozott producerként. Az odafigyelésben hisz, eredetiséget keres, és minőséget vár el. Az általa, Muhi Klárával és Hartai Lászlóval alapított Inforg Stúdió a kilencvenes évek vége óta az egyik legjelentősebb hazai mozgókép-műhely.

Filmek – némaság és ideológia között – II. Nemzetközi Ökumenikus Filmszemle, Budapest

2000. november 15. – írta Szűcs Terézia

Elénk tudja-e tárni a „vallásos film" az emberi sors törékeny egyediségét, a mozgóképes narráció sajátos eszközeivel a befogadó számára cselekménnyé, történéssé, megvalósulássá tudja-e tenni a szentségélményt? Miféle poétika az, ami a vászonra hozza a láthatatlant? A Fórum Film szervezésében Budapesten zajló Nemzetközi Ökumenikus Filmszemle egy olyan művészi terület szemlézését vállalja fel, mely nyitott a nem-látható és nem-hallható felé.