Hollywood és Európa között – Stanley Kubrick, a függetlenség megszállottja

2005. július 15. – írta Jakab-Benke Nándor

Úgy volt hatással az amerikai és európai filmművészetre egyaránt, hogy a két kontinens közti szigetvilágon – Angliában – élte le élete nagy részét és alkotta legjobb filmjeit. Hogyan lehet élősködni az amerikai stúdiórendszer hátán, európai közegben, megélve a független filmalkotó kultuszát? Talán ebből a rövid Kubrick-életrajzból kiderül.

King kontra Kubrick: Ragyogás – Változatok az őrületre

2003. szeptember 15. – írta Győri Zsolt

Stephen King Ragyogás című bestsellere a kiindulópontja Stanley Kubrick „modernistaként” reklámozott filmjének. Azt a kérdést tanulmányozva, hogy Kubrick mennyire téríti le nézőit a kitaposott ösvényről, meg kell vizsgálnunk filmjének mind a King fémjelezte ősszövegtől, mind a horrorfilm normarendszerétől való távolságát.

Ami nem ér véget – Balázs Imre József mozija

2002. június 15. – írta Balázs Imre József

Minden jognak vége szakad egyszer... – hirdette a Toldi mozi a Tágra zárt szemek utolsó pesti vetítését, és éreztem, hogy ezt a filmet még egyszer meg kell nézni. Mint az örvény, olyan ez a film, szoktam mondani, ha róla kérdeznek, és ilyenkor nem egyszerűen arról van szó, hogy magába szippant, vagy hogy nem enged el (a jó könyv analóg működése: nem lehet letenni), hanem van valami a szerkezetében, ami fokról fokra mélyül, s a mélyüléssel együtt az események befolyásolhatatlansága egyre hangsúlyosabb. Egy darabig vannak még döntési lehetőségek, azután eltűnik a talaj a láb alól, már csak az örvény van.

A hatalom logikája és retorikája – Stanley Kubrick: Acéllövedék / Full Metal Jacket

2002. április 15. – írta Győri Zsolt

A „politikai állam”, illetve a „civil társadalom” fogalmakkal jellemezhető jelenség milyen stratégiákkal fogalmazza újra önmagát mindazon tartalmakban és funkciókban, melyekből áll és melyek legitimitását biztosítják? A hatalom öndefiníciós kísérletei Stanley Kubrick Acéllövedék című filmjében.

Poén, látvány, horror – Steven Spielberg: A.I. Artificial Intelligence / A.I. – Mesterséges értelem

2001. október 15. – írta Köves Gábor

Spielberg menetrend szerinti, hagyományosan a nyárutóra tervezett szenzációjához hosszú, sokat taglalt előtörténet kapcsolódik. Annyit harsogták, hogy jobb híján megjegyeztük: az A.I. éceszgébere maga Stanley Kubrick, aki – s adjunk hitelt Spielberg szavainak – gyakran csörgette fel álmából a sikergyáros filmcézárt, s számolt be neki mozgóképes terveiről.

Virtualitás 2001 – Filmes virtuális valóságok

2001. június 15. – írta Győri Zsolt

Kubrick, Cronenberg, Natali, Wachowsky testvérek, Trier: a virtualitás-szakkör rendezőinek filmjei a világ és az ember újrateremthetőségének vágyát fogalmazzák meg, illetve ennek a lehetőségét kínálják. A virtuális valóság nem teremtés eredménye: eleve adott. A megfejtése, birtoklása iránti vágy meghatározza egész létünket.

Az irodalom visszavág – A sci-fi története 4/3. (1959–1977)

2001. május 15. – írta Varró Attila

A tudományos fantasztikum keserédes pubertásévei után felnőttkorba lépett: a felhalmozott anyag rendszerezésre, elmélyítésre kerül, a műfaji korlátok megszilárdulnak. A rangos irodalmi művek pedig egészen a 70-es évek közepéig kísérik a műfaj útját.

Pszeudo – Stanley Kubrick: Eyes Wide Shut / Tágra zárt szemek

2000. december 15. – írta Stőhr Lóránt

Stanley Kubrick nem olyan filmrendező volt, akit iskolákba, irányzatokba lehetne besorolni. Kubrick a populáris műfajokban mozogva, jelentős közönségsikerekkel a háta mögött is megőrizte szellemi és művészi függetlenségét, azaz nem ő ment a divat után, hanem inkább ő teremtette. Szerző volt a szónak a francia új hullám teoretikusai által használt értelmében, szerző, akit nem az aktuális tendenciák, hanem saját személyes kézjegye felől azonosíthatunk.