Fikción innen és túl – Diegetikus és nondiegetikus zene az európai filmekben

2017. január 5. – írta Zentay Nóra Fanni

A hangosfilm eljövetele, és ezzel a szinkronhang megjelenése egy meghatározó küszöb a koherens, teljesebb fiktív világ, azaz a diegézis megjelenítéséhez¹. A hang által a cselekményvilág számos eleméhez másképp férünk hozzá. A hang módosíthatja a vizuális események jelentését, irányíthatja a néző figyelmét, így meghatározó a jelentősége abban, miként interpretáljuk a képi információkat. Az akusztikus információk – beleértve a zenét is – tehát nem csupán teljessé teszik a diegetikus világot és benépesítik a filmek fiktív terét, de befolyásolják azt is, hogyan értelmezzük a diegézis egyes elemeit, hogyan kapcsoljuk össze a történet részeit.

A francia film világhatalom. 1 rész – A francia film elsõ harmincöt éve, amikor a film még nem beszél.

2006. április 15. – írta Urbán Mária

Le film français – ezzel a néven jelenik meg évtizedek óta a francia filmes szakma hetilapja. Nagyalakú, A4-es, színes, hatásos. Az első húsz oldalán eseményekről, hírekről tudósít, portrét és riportot közöl, a második húsz oldal lehengerlő adat- és számsorokat hoz filmekről, tévéfilmekről – tervek, előkészítés, forgatás, utómunkálatok –, négy oldalt szentel a mozibemutatóknak, közli a hét top 40 listáját filmek, mozik, vidéki mozik szerint, közli a nemzetközi top 10-et, a DVD-eladásokat, a tévék nézettségét. Minden sora azt sugallja: a filmgyártás ipar, Franciaországban nemzeti ipar, folyamatosan működik, s még ha a szigorú számsorok mást mutatnak is, a francia filmipar töretlenül a csúcson van. Filmgyártó nagyhatalom.

Filmtörténet tizennégy részben (III.) – Európai filmes avantgárd: expresszionizmus és szürrealizmus

2001. április 15. – írta Kiss Miklós

A tízes, húszas évek európai avantgárd filmjei, irányzatai – az irodalomhoz hasonlóan – gyakran megtartják nemzetspecifikusságukat (német expresszionizmus, olasz futurizmus, francia szürrealizmus, orosz montázsiskola). A filmes avantgárd (is) minden esetben valamilyen elhatárolódást, szembenállást, innovatív igényt kívánt megfogalmazni a fennálló konvenciók oppozíciójaként.

Metropolis árnyékában – A sci-fi története 4/1. (1895–1935)

2001. március 15. – írta Varró Attila

Egyetlen filmműfajt sem olyan bonyolult pontosan körülhatárolni, mint a science-fictiont: minden enciklopédia, filmtörténeti összefoglaló, lexikon más-más megközelítésből próbál fogást találni a monstrumon, amely gyakorlatilag egyidősnek nevezhető magával a filmmel.